A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Mezőtúron, a református kollégium felújított ókönyvtárának átadásán.
Lázár János azt mondta: munkájuk során különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy támogatni tudják az egyházi intézményeket. Nagy megtiszteltetés, hogy Mezőtúron is hozzájárulhattak a református kollégium működéséhez - hangoztatta.
A tárcavezető két "tartópillért" nevezett meg. A kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle. Úgy fogalmazott: "ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető", és nem tudni, kiállja-e a következő évszázadok próbáját.
A kabinet ehhez a nevelési elvhez remél szövetségest a történelmi egyházakban, ennek rendeli alá az új nemzeti alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését - szögezte le Lázár János, hozzátéve: a két pillér garantálja, hogy ami ezer éven át megtartotta az országot, az a következő évtizedekben, évszázadokban is megtartja.
A miniszter a magyar nemzeti jövő egyik legfontosabb zálogának nevezte az egyházi oktatási intézményeket, kiemelve, hogy minden ilyen iskola fejlődési törekvését támogatják. A nemzet jövője és a történelmi egyházak oktatási rendszere elválaszthatatlan egymástól - mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy az elmúlt ezer év tapasztalata alapján a nemzet az egyházi oktatási intézményeken keresztül erősödik.
Lázár János szerint fontos, hogy ne az határozza meg egy gyermek életét, milyen anyagi körülmények közé születik, hanem az, hogy milyenek a képességei. Közlése szerint az összes magyar református iskola ennek szellemiségében tevékenykedik, egyik legfontosabb küldetésének tekinti, hogy mindenkit tudáshoz és így lehetőségekhez juttasson. Ezért érdemel köszönetet és támogatást a mezőtúri tantestület az elmúlt évtizedekben végzett munkájáért - hangsúlyozta a miniszter, hozzáfűzve: a jövőben is szeretnének nagyvonalú támogatói maradni az iskolának.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
