A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Mezőtúron, a református kollégium felújított ókönyvtárának átadásán.
Lázár János azt mondta: munkájuk során különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy támogatni tudják az egyházi intézményeket. Nagy megtiszteltetés, hogy Mezőtúron is hozzájárulhattak a református kollégium működéséhez - hangoztatta.
A tárcavezető két "tartópillért" nevezett meg. A kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle. Úgy fogalmazott: "ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető", és nem tudni, kiállja-e a következő évszázadok próbáját.
A kabinet ehhez a nevelési elvhez remél szövetségest a történelmi egyházakban, ennek rendeli alá az új nemzeti alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését - szögezte le Lázár János, hozzátéve: a két pillér garantálja, hogy ami ezer éven át megtartotta az országot, az a következő évtizedekben, évszázadokban is megtartja.
A miniszter a magyar nemzeti jövő egyik legfontosabb zálogának nevezte az egyházi oktatási intézményeket, kiemelve, hogy minden ilyen iskola fejlődési törekvését támogatják. A nemzet jövője és a történelmi egyházak oktatási rendszere elválaszthatatlan egymástól - mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy az elmúlt ezer év tapasztalata alapján a nemzet az egyházi oktatási intézményeken keresztül erősödik.
Lázár János szerint fontos, hogy ne az határozza meg egy gyermek életét, milyen anyagi körülmények közé születik, hanem az, hogy milyenek a képességei. Közlése szerint az összes magyar református iskola ennek szellemiségében tevékenykedik, egyik legfontosabb küldetésének tekinti, hogy mindenkit tudáshoz és így lehetőségekhez juttasson. Ezért érdemel köszönetet és támogatást a mezőtúri tantestület az elmúlt évtizedekben végzett munkájáért - hangsúlyozta a miniszter, hozzáfűzve: a jövőben is szeretnének nagyvonalú támogatói maradni az iskolának.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
