A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Mezőtúron, a református kollégium felújított ókönyvtárának átadásán.
Lázár János azt mondta: munkájuk során különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy támogatni tudják az egyházi intézményeket. Nagy megtiszteltetés, hogy Mezőtúron is hozzájárulhattak a református kollégium működéséhez - hangoztatta.
A tárcavezető két "tartópillért" nevezett meg. A kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle. Úgy fogalmazott: "ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető", és nem tudni, kiállja-e a következő évszázadok próbáját.
A kabinet ehhez a nevelési elvhez remél szövetségest a történelmi egyházakban, ennek rendeli alá az új nemzeti alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését - szögezte le Lázár János, hozzátéve: a két pillér garantálja, hogy ami ezer éven át megtartotta az országot, az a következő évtizedekben, évszázadokban is megtartja.
A miniszter a magyar nemzeti jövő egyik legfontosabb zálogának nevezte az egyházi oktatási intézményeket, kiemelve, hogy minden ilyen iskola fejlődési törekvését támogatják. A nemzet jövője és a történelmi egyházak oktatási rendszere elválaszthatatlan egymástól - mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy az elmúlt ezer év tapasztalata alapján a nemzet az egyházi oktatási intézményeken keresztül erősödik.
Lázár János szerint fontos, hogy ne az határozza meg egy gyermek életét, milyen anyagi körülmények közé születik, hanem az, hogy milyenek a képességei. Közlése szerint az összes magyar református iskola ennek szellemiségében tevékenykedik, egyik legfontosabb küldetésének tekinti, hogy mindenkit tudáshoz és így lehetőségekhez juttasson. Ezért érdemel köszönetet és támogatást a mezőtúri tantestület az elmúlt évtizedekben végzett munkájáért - hangsúlyozta a miniszter, hozzáfűzve: a jövőben is szeretnének nagyvonalú támogatói maradni az iskolának.
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
