Középiskolai rangsor: a száz legjobb gimnázium és szakközépiskola

A budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezeti a HVG középiskolai rangsorát, ám az első húsz között tíz vidéki intézmény is található. Megjelent a HVG 2014-es listája a száz legjobb középiskoláról.

  • Eduline

A budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Szent István Gimnázium, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium, valamint a budapesti Eötvös József Gimnázium - a diákok teljesítménye alapján ezek az intézmények állnak a HVG 2014-es középiskolai rangsorának élén.

A Fazekas eredménye nem okozott meglepetést, ez ugyanis az egyetlen a 957 magyar középiskola közül, amely a 10. évfolyamos diákok kompetenciamérésének eredményei, az OKTV-döntőbe jutott tanulók száma és a felvételi eredmények alapján is az első helyen áll. Az összesített rangsor második és harmadik helyezettje, a Radnóti és a Szent István Gimnázium tanulói pedig egyenletesen jó teljesítményt nyújtanak valamennyi téren.

Rangsor

Iskola neve

1.

Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium

2.

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)

3.

Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium

4.

Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium

5.

Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

6.

Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (Budapest)

7.

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (Budapest)

8.

Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest)

9.

Lovassy László Gimnázium (Veszprém)

10.

ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Hatévfolyamos Gimnázium (Budapest)

A vidéki gimnáziumok is jól szerepeltek a középiskolai rangsorban. Bár a legjobb tízbe csak kettő került be, a legjobb húszban már tíz vidéki intézmény szerepel. "Meglepetésre viszont az egyházi iskolák közül egynek sem sikerült az első húsz helyezett közé kerülnie (...) igaz viszont, hogy az egyházi középiskolák egyenletesen jó színvonalúak, mert a legjobb száz magyar középiskola csaknem ötöde, tizennyolc intézmény van egyházi kezekben" - olvasható a kiadványban.

Milyen szempontok alapján állt össze a rangsor?

A rangsorokat a diákok 2012-es tanulmányi és felvételi eredményei, valamint a tanulmányi versenyeken elért helyezésük alapján állították össze. Az összesített rangsor például nyolc – a 10. évfolyamosok kompetenciamérésének eredményei, az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntőibe jutott tanulók száma, a kötelező érettségi tárgyakból elért eredmények, valamint a HVG Diploma 2013 felsőoktatási listájának első harminc karára bejutott diákok aránya alapján összeállított – részrangsor felhasználásával készült.

Az alapítványi, az egyházi, a gyakorlóiskolai és a két tannyelvű iskolák listájának összeállításához ugyanezeket az adatokat használták, míg a szakközépiskolák rangsorolásakor a szakmai tanulmányi versenyek, a SZÉTV és az OSZTV 2012-es döntőseinek száma is szempont volt.

"Arról persze nem szabad elfeledkezni, hogy a HVG rangsora a tanulmányi eredmények alapján készült, az oktatás minőségét reprezentáló rangsor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az iskolák feltétlenül a legkedveltebbek a szülők és a tanulók közt. Azt, hogy melyik iskola mennyire diákbarát, és hol érzik magukat a legjobban a diákok, s mennyire érzik azokat magukénak a szülők, ez a rangsor nem tükrözi. Ám szakértők szerint a középiskola választásánál dől el, milyen szakmai pályát fut majd be valaki" - olvasható a kiadványban.

A HVG ettől az évtől – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadvány mellett – elkészíti a legjobb középiskolák listáját is. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.