Itthon nem becsülik meg őket, külföldre mennek dolgozni

Inkább a külföldi munkát választják az itthon kitanított gyógypedagógusok. 2015-ben több mint 580 ezer gyermekre csupán 9000 szakember jutott. A szakma szerint a bérezés is megalázó, ahogy a munkakörülmények is - írja a Hír TV.

  • Eduline
pixabay

„Jól fogadják a gyógypedagógust, és jól állnak hozzá. Szörnyű nagy alkalmazási lehetőség van, hiszen Berlinben ma már, sőt egész Németországban kötelező az integráció. Abban a pillanatban, ahogy keresett szakmává válik, akkor mindenki szívesen választja az, akinek van valamiféle affinitása” – mutatott rá Szomor Éva gyógypedagógus.

A Pedagógusok Szakszervezetének egyik képviselője azt is problémának tartja, hogy az utóbbi években nyugdíjba mentek azok, akik a szakma magját jelentették. A szakember szerint növelni kellene a főiskolára felvett hallgatók számát - írja az oldal.

A külföldi munkát választja a legtöbb gyógypedagógus. Többségük szerint itthon nem fizetik meg őket, és a körülmények sem megfelelők. Egy Berlinben praktizáló gyógypedagógus azt mondja: külföldön nagyobb szakmai sikereket lehet elérni a szakterületen.

Elmagyarázta az államtitkár, miért nem kap minden tanár fizetésemelést

A tavalyi sztrájktárgyalásokon az a kritika érte a pedagógus-életpályamodellt, hogy nem veszi figyelembe a pluszteljesítmény, ezért tették differenciálhatóvá a béremelést - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár. "A tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az életpályamodellt érte, mégpedig hogy nem eléggé motiváló, mert nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.