Inkább a külföldi munkát választják az itthon kitanított gyógypedagógusok. 2015-ben több mint 580 ezer gyermekre csupán 9000 szakember jutott. A szakma szerint a bérezés is megalázó, ahogy a munkakörülmények is - írja a Hír TV.
„Jól fogadják a gyógypedagógust, és jól állnak hozzá. Szörnyű nagy alkalmazási lehetőség van, hiszen Berlinben ma már, sőt egész Németországban kötelező az integráció. Abban a pillanatban, ahogy keresett szakmává válik, akkor mindenki szívesen választja az, akinek van valamiféle affinitása” – mutatott rá Szomor Éva gyógypedagógus.
A Pedagógusok Szakszervezetének egyik képviselője azt is problémának tartja, hogy az utóbbi években nyugdíjba mentek azok, akik a szakma magját jelentették. A szakember szerint növelni kellene a főiskolára felvett hallgatók számát - írja az oldal.
A külföldi munkát választja a legtöbb gyógypedagógus. Többségük szerint itthon nem fizetik meg őket, és a körülmények sem megfelelők. Egy Berlinben praktizáló gyógypedagógus azt mondja: külföldön nagyobb szakmai sikereket lehet elérni a szakterületen.
Elmagyarázta az államtitkár, miért nem kap minden tanár fizetésemelést
A tavalyi sztrájktárgyalásokon az a kritika érte a pedagógus-életpályamodellt, hogy nem veszi figyelembe a pluszteljesítmény, ezért tették differenciálhatóvá a béremelést - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár. "A tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az életpályamodellt érte, mégpedig hogy nem eléggé motiváló, mert nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
