Mint a jelentés írja, míg a 2012/2013-as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016-os tanévre 41-59-re módosult. Problémaként vetik fel, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diákokat. Pedig a gyengén teljesítő tanulóknak nemcsak alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon. -olvasható a Magyar Nemzet oldalán.
Az intézkedéseket csak fokozatosan vezetnék be. Bár a javaslat szerint a központi felvételire már a 2017/2018-as tanévtől szükség van, célja még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat. Ekkor még a tanulólétszámot sem korlátoznák. Ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” szabnának meg.
A háttéranyag készítői azt a következtetést vonják le, hogy rövid távon a keretszámok bevezetése hozhat gyors eredményt, középtávon azonban a korlátozást a felvételi pontszámküszöb meghatározásával kellene fölváltani. Ez ugyanis „egészséges versenyt” kényszerítene ki az iskolákból. Ugyanakkor elismerik: az intézkedések ütemezése eltérő politikai kockázatokkal jár. Egyébként a szakképzés népszerűsítésére azt is fölvetik, hogy a szakmákat bemutató médiakampányt kellene indítani azonnali hatállyal, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítana. - fogalmaz a lap.
Végül, de nem utolsósorban általános szakképzési ösztöndíjrendszer ötletét is fölvetik. Eszerint a támogatás nemcsak a szakképzésbe újonnan belépő diákoknak járna a 2017/2018-as tanévtől, hanem azoknak is, akik már részt vesznek a képzésben.
