„A fokozatosság jegyében a gimnáziumi létszámkorlátok bevezetésére először a magánfenntartású intézmények esetében kerülne sor a 2017/2018-as tanévben” - olvasható egy a Magyar Nemzet birtokába került, tavaly decemberi háttéranyagban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített.
Mint a jelentés írja, míg a 2012/2013-as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016-os tanévre 41-59-re módosult. Problémaként vetik fel, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diákokat. Pedig a gyengén teljesítő tanulóknak nemcsak alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon. -olvasható a Magyar Nemzet oldalán.
Az intézkedéseket csak fokozatosan vezetnék be. Bár a javaslat szerint a központi felvételire már a 2017/2018-as tanévtől szükség van, célja még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat. Ekkor még a tanulólétszámot sem korlátoznák. Ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” szabnának meg.
A háttéranyag készítői azt a következtetést vonják le, hogy rövid távon a keretszámok bevezetése hozhat gyors eredményt, középtávon azonban a korlátozást a felvételi pontszámküszöb meghatározásával kellene fölváltani. Ez ugyanis „egészséges versenyt” kényszerítene ki az iskolákból. Ugyanakkor elismerik: az intézkedések ütemezése eltérő politikai kockázatokkal jár. Egyébként a szakképzés népszerűsítésére azt is fölvetik, hogy a szakmákat bemutató médiakampányt kellene indítani azonnali hatállyal, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítana. - fogalmaz a lap.
Végül, de nem utolsósorban általános szakképzési ösztöndíjrendszer ötletét is fölvetik. Eszerint a támogatás nemcsak a szakképzésbe újonnan belépő diákoknak járna a 2017/2018-as tanévtől, hanem azoknak is, akik már részt vesznek a képzésben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
