Galló Istvánné: "Le fogjuk zárni a tárgyalásokat, vagy így, vagy úgy"

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint sok múlik majd április 4-én, mikor a kormánnyal tárgyalnak majd.

  • Eduline
Eduline

Záros határidőn belül le fogjuk zárni a tárgyalásokat. Vagy így, vagy úgy

 - fogalmazott Galló Istvánné a PSZ szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet a kormánnyal folytatott sztrájkbizottsági tárgyalások eredményeiről, valamint a Tanítanék Mozgalom március 30-ra szervezett polgári engedetlenségi tiltakozásáról tartottak. A PSZ elnöke azért hangsúlyozta ki, mert gyorsan közeleg az az időpont, ameddig megállapodást kell kötni a kormánnyal, ugyanis a szeptemberben kezdődő tanévre vonatkozóan számos változtatást tart szükségesnek a PSZ, azonban nem lehet olyan változtatást bevezetni, amelyre nincs meg a minimális felkészülési idő.

Az Eduline kérdésére, hogy mi lehet ez a végső határidő, Galló Istvánné óvatos választ adott - hogy ne ultimátumként értelmezzék korábbi kijelentését. Elmondása szerint sok múlik az április 4-i sztrájkbizottsági tárgyalásokon, azaz ez egy kardinális pont lehet. A szakszervezetek 25 pontos követeléséből 21-ben már megállapodáshoz közeli állapotra jutottak a felek, ám 4 pontban továbbra sem enged a kormány - ezek között van a tanári kötelező óraszám 22-re mérséklésének követelése is.

A PSZ elnöke elmondta, hogy azért nem szerveztek valódi sztrájkot március 30-ra, mert ebben a sztrájktörvény is sok akadályt gördít eléjük. Rövid időn belül kellett volna megoldani az érintettek teljes körű tájékoztatását, kötelezően 7 napos tárgyalássorozatot kellett volna tartani a kormánnyal, ahol a minimális szolgáltatásról (gyermekek elhelyezése, étkeztetése, stb.) is meg kellett volna egyezni. Úgy látták, hogy egy jól megszervezett sztrájkra a fennálló időkeret kevés lett volna.

A sajtótájékoztatón elhangzottakról még ITT olvashat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.