A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint sok múlik majd április 4-én, mikor a kormánnyal tárgyalnak majd.
Záros határidőn belül le fogjuk zárni a tárgyalásokat. Vagy így, vagy úgy
- fogalmazott Galló Istvánné a PSZ szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet a kormánnyal folytatott sztrájkbizottsági tárgyalások eredményeiről, valamint a Tanítanék Mozgalom március 30-ra szervezett polgári engedetlenségi tiltakozásáról tartottak. A PSZ elnöke azért hangsúlyozta ki, mert gyorsan közeleg az az időpont, ameddig megállapodást kell kötni a kormánnyal, ugyanis a szeptemberben kezdődő tanévre vonatkozóan számos változtatást tart szükségesnek a PSZ, azonban nem lehet olyan változtatást bevezetni, amelyre nincs meg a minimális felkészülési idő.
Az Eduline kérdésére, hogy mi lehet ez a végső határidő, Galló Istvánné óvatos választ adott - hogy ne ultimátumként értelmezzék korábbi kijelentését. Elmondása szerint sok múlik az április 4-i sztrájkbizottsági tárgyalásokon, azaz ez egy kardinális pont lehet. A szakszervezetek 25 pontos követeléséből 21-ben már megállapodáshoz közeli állapotra jutottak a felek, ám 4 pontban továbbra sem enged a kormány - ezek között van a tanári kötelező óraszám 22-re mérséklésének követelése is.
A PSZ elnöke elmondta, hogy azért nem szerveztek valódi sztrájkot március 30-ra, mert ebben a sztrájktörvény is sok akadályt gördít eléjük. Rövid időn belül kellett volna megoldani az érintettek teljes körű tájékoztatását, kötelezően 7 napos tárgyalássorozatot kellett volna tartani a kormánnyal, ahol a minimális szolgáltatásról (gyermekek elhelyezése, étkeztetése, stb.) is meg kellett volna egyezni. Úgy látták, hogy egy jól megszervezett sztrájkra a fennálló időkeret kevés lett volna.
A sajtótájékoztatón elhangzottakról még ITT olvashat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
