Furcsa logika alapján jön ki a tanárok állítólagos 18 százalékos bérkövetelése

Egy kissé kifacsart logikával emleget a kormány 18 százalékos béremelési követelést, amikor a pedagógusok tiltakozásáról beszél. Ez valahogy úgy jön ki, hogy a tanároknak kevesebb időt kéne az iskolában tölteniük, és így egy órára nagyobb bér jutna.

  • Eduline
flickr.com

Már Orbán Viktor is 18 százalékos béremelési követelésről beszélt tegnap a parlamentben, ám akkor még nem igazán lehetett tudni, hogy ez a szám honnan is jön. Az oktatási államtitkár azonban egy tegnapi sajtótájékoztatón elárulta, hogyan számolták ki.

Palkovics László arról beszélt, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága által megfogalmazott 25 pontból három - a kötelező óraszámok, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkavégzésért járó pótlék - összesen mintegy 18 százalékos bérnövekményt jelentene. Kérdésre válaszolva azt mondta, ha meghívják őket a civil közoktatási platformra, akkor megfontolják, elmennek-e.

Azonban a kötelező óraszámok csökkentése és az órakedvezmények visszaállítása nem terhelné a költségvetést, hiszen mindössze több, szabadon felhasználható időt kapnának a tanárok.

Egyébként nem a bérkérdés a legfontosabb a tanárok követelései között, sőt, még csak a legtöbbet említett problémák közt sincs a tanárok fizetése, amiről itt írtunk bővebben. Az oktatást segítők bérrendezése azonban tényleg felmerült, kérdésünkre Palkovics ezt nem utasította el.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.