Furcsa logika alapján jön ki a tanárok állítólagos 18 százalékos bérkövetelése

Egy kissé kifacsart logikával emleget a kormány 18 százalékos béremelési követelést, amikor a pedagógusok tiltakozásáról beszél. Ez valahogy úgy jön ki, hogy a tanároknak kevesebb időt kéne az iskolában tölteniük, és így egy órára nagyobb bér jutna.

  • Eduline
flickr.com

Már Orbán Viktor is 18 százalékos béremelési követelésről beszélt tegnap a parlamentben, ám akkor még nem igazán lehetett tudni, hogy ez a szám honnan is jön. Az oktatási államtitkár azonban egy tegnapi sajtótájékoztatón elárulta, hogyan számolták ki.

Palkovics László arról beszélt, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága által megfogalmazott 25 pontból három - a kötelező óraszámok, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkavégzésért járó pótlék - összesen mintegy 18 százalékos bérnövekményt jelentene. Kérdésre válaszolva azt mondta, ha meghívják őket a civil közoktatási platformra, akkor megfontolják, elmennek-e.

Azonban a kötelező óraszámok csökkentése és az órakedvezmények visszaállítása nem terhelné a költségvetést, hiszen mindössze több, szabadon felhasználható időt kapnának a tanárok.

Egyébként nem a bérkérdés a legfontosabb a tanárok követelései között, sőt, még csak a legtöbbet említett problémák közt sincs a tanárok fizetése, amiről itt írtunk bővebben. Az oktatást segítők bérrendezése azonban tényleg felmerült, kérdésünkre Palkovics ezt nem utasította el.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.