Furcsa logika alapján jön ki a tanárok állítólagos 18 százalékos bérkövetelése

Egy kissé kifacsart logikával emleget a kormány 18 százalékos béremelési követelést, amikor a pedagógusok tiltakozásáról beszél. Ez valahogy úgy jön ki, hogy a tanároknak kevesebb időt kéne az iskolában tölteniük, és így egy órára nagyobb bér jutna.

  • Eduline
flickr.com

Már Orbán Viktor is 18 százalékos béremelési követelésről beszélt tegnap a parlamentben, ám akkor még nem igazán lehetett tudni, hogy ez a szám honnan is jön. Az oktatási államtitkár azonban egy tegnapi sajtótájékoztatón elárulta, hogyan számolták ki.

Palkovics László arról beszélt, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága által megfogalmazott 25 pontból három - a kötelező óraszámok, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkavégzésért járó pótlék - összesen mintegy 18 százalékos bérnövekményt jelentene. Kérdésre válaszolva azt mondta, ha meghívják őket a civil közoktatási platformra, akkor megfontolják, elmennek-e.

Azonban a kötelező óraszámok csökkentése és az órakedvezmények visszaállítása nem terhelné a költségvetést, hiszen mindössze több, szabadon felhasználható időt kapnának a tanárok.

Egyébként nem a bérkérdés a legfontosabb a tanárok követelései között, sőt, még csak a legtöbbet említett problémák közt sincs a tanárok fizetése, amiről itt írtunk bővebben. Az oktatást segítők bérrendezése azonban tényleg felmerült, kérdésünkre Palkovics ezt nem utasította el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.