Ezt sem tanították töriórán: a rómaiak titkos folyóügyei

Mivel helyettesítették a vécépapírt, és hová ürítették az éjjeliedényeiket az ókori rómaiak? Ezt biztosan nem tanították töriórán.

  • Eduline
Az ókori Rómában egész nagy társaságok elfértek a nyilvános vécékben.
Wikimedia Commons

Az ókori rómaiak híres fürdőkultúrájában kicsit kevesebb volt az illatos szappan, mint azt manapság gondolnánk, viszont egészen gusztustalan dolgokról tudnak a történészek. Nem csoda, hogy a töriórákon nem kerül szóba, hogyan végezték dolgukat a rómaiak.

Azt bizonyára tudjátok, hogy abban az időben még nem volt vécépapír. Az ókori görögök kavics- és agyagdarabkákkal helyettesítették, a rómaiaknak pedig botra tűzött szivacsdarab volt az erre rendszeresített célszerszáma - írja a Ma is tanultam valamit blog. A magánéletről pedig nem is álmodhattak akkoriban: egyrészt a nyilvános "mosdókban" akár több tucatnyian is sorban ültek a teljesen nyitott pottyantósok fölött, ráadásul egy mosdóban mindenki ugyanazt a szivacsot használta, amelyet addig is általában tengervízzel teli edényben áztattak.

Mindezt tetézi, hogy a nyilvános mosdók tartályait és az éjjeliedényeket szervezetten ürítették, méghozzá bele a Tiberis vízébe - írja a Római kor portál. A szegényebb negyedekben, ahol kevésbé rendezetten zajlott az élet, feltehetően még a folyóig sem mentek el, egyszerűen kilöttyintették az ablakon az éjjeliedényük tartalmát. Ezt sem így tanították az iskolában: a görögök szégyellték a demokráciát.

Még több tudományos tény és tévhit

Négy tudományos tény, amit biztosan nem tudtatok

Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

Ez sem úgy van, ahogyan az iskolában tanították

Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs

Öt tudományos tény, amire mindig is kíváncsiak voltunk

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.