Ezért érdemes minél több mesét olvasni

Azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét, hosszú távon profitálnak ebből, méghozzá annál nagyobb...

  • MTI
MTI / Cseke Csilla

Azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét, hosszú távon profitálnak ebből, méghozzá annál nagyobb mértékben, minél többet olvastak nekik - derül ki egy német felmérésből, amely szerint nemcsak a szociális készségek és az iskolai eredmények fejlődnek, hanem a kreativitás és a mozgás is. 

Különösen a fiúk és az alacsonyan képzett családok gyermekei járnak jól a meseolvasással - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása. A német Die Zeit hetilap, a Stiftug Lesen és a német vasúttársaság által szervezett felmérés során ötszáz, reprezentatív módon kiválasztott, 10 és 19 év közti gyermekkel és anyjukkal töltettek ki kérdőíveket.

Anyanyelvből és matematikából azok a gyerekek, akiknek olvastak, akár 0,4 jeggyel magasabb eredményt érnek el. Ez különösen az alacsonyabban képzett családoknál mutatkozott meg. Azok a fiúk, akiknek olvastak, maguk is 20 százalékkal nagyobb eséllyel nyúlnak a könyvhöz, mint akiknek nem olvastak. Azok közül, akiknek olvastak, többen is űznek valamilyen sportot, vagy zenélnek.

Németországban ötödször mérték fel a meseolvasási helyzetet. A szervezők amellett szállnak síkra, hogy a szülők ne hagyják abba a meseolvasást, mihelyt a gyermek megtanul olvasni. Ehelyett inkább folyamatos átmenetet javasolnak a kettő közt. Ezen kívül a felolvasás lényeges előnye az együtt töltött idő. Ezt pedig még a legjobb hangoskönyvek sem pótolhatják.

 
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.