Miért érdemes jelentkezni az Arany János-programra?

Megjelentek az Arany János tehetséggondozó és felzárkóztató programok tanulói pályázatai - közölte az oktatási...

  • MTI
Hernádi Levente

Megjelentek az Arany János tehetséggondozó és felzárkóztató programok tanulói pályázatai - közölte az oktatási államtitkárság hétfőn. Mint írták, az Arany János Tehetséggondozó Program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, amelyeknek kiemelt céljuk a tehetséggondozás és a felkészítés felsőfokú tanulmányokra.

Az érintett diákok emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban, matematika- és informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt, mindemellett gépjármű-vezetői jogosítványt is szerezhetnek - közölték.

Az Arany János Kollégiumi Program célja, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek eredményesen tanulhassanak, érettségi bizonyítványt szerezzenek nappali tagozatos középiskolai osztályokban, továbbá esélyt kapjanak felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az ötéves programban a kollégiumok pedagógiai és szociális segítséget nyújtanak, például egyéni foglalkozásokat szerveznek, hozzájárulnak a tanuló étkezési vagy utazási költségeihez, biztosítják az ingyenes részvételt kulturális és sportprogramokon.

Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók államilag elismert szakképesítést szerezhessenek - írta az államtitkárság, kiemelve, hogy ennek érdekében a kollégiumok befogadó pedagógiai környezetet biztosítanak és gondoskodnak a szociális hátrányok kompenzálásáról. A három program pályázati felhívásai és mellékletei megtalálhatók a www.kormany.hu oldalon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.