Ezért érdemes az iskola mellett zenét tanulni

A zene- vagy énektanulás javíthat a hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi és olvasási készségén egy amerikai kutatás szerint.

  • MTI
Shutterstock

Miután kilenc- és tízéves gyermekek egy évig tanultak zenét, sikerült szinten tartani az olvasási eredményeiket, a zenét nem tanuló csoporté azonban visszaesett. Zeneórákon részt vevő diákok egy másik csoportja jobbnak bizonyult a hangok felismerésében és a nyelv megértésében - tudósított a BBC hírportálja az amerikai Northwestern Egyetem kutatásáról.

Nina Kraus kutató vezetésével több száz, Chicago és Los Angeles elszegényedett lakónegyedeiből származó diákot vontak be a vizsgálatba. Kraus korábbi kutatásai felhívták a figyelmet arra, hogy a zenetanulás az idegműködés serkentésével javíthatja a gyermekek iskolai összpontosítását és memóriáját. A kutatások azonban nagyrészt arra irányultak, hogyan segít a zenetanulás a viszonylag jómódú diákoknak.

Friss tanulmányban Kraus azt mutatta ki, hogy a heti öt vagy több zeneóra megakadályozza az olvasási teljesítmény romlását, ami általában a szegényebb gyermekeknél tapasztalható.

Egy másik, tizenévesekből álló, Chicago szegények lakta negyedéből származó csoport minden tanítási napon zenekari vagy énekkari próbán vett részt. A kutatók megvizsgálták agyhullámaikat, mert látni akarták, hogyan reagálnak a beszédhangokra.

Két év zenei nevelés után az eredmények azt mutatták, a muzsikával nem foglalkozó kontrollcsoporthoz képest a zenélők gyorsabban és pontosabban különböztették meg a hangokat, különösen akkor, ha háttérzaj is nehezítette a dolgukat. Kraus szerint vizsgálatuk megmutatta, a zenének kedvező hatása lehet az agyműködésre, és segítheti a tanulást, ám ez időigényes. 

"A kutatás arra is utalt, hogy a szegényes környezetben felnövő gyermekek agyműködése eltér, mert a körülmények befolyásolják a tanulási képességeiket. A gazdagabb családok gyermekei jobb tanulók, mint az alacsonyabb jövedelmű szülőké, és mi azt találtuk, hogy a zenei képzés úgy módosíthat az idegrendszer működésén, hogy jobban teljesítsenek az iskolában, és segíthet kiegyenlíteni az eltérő háttér okozta különbségeket" - magyarázta Kraus.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.