Ezekből tanulnak a diákok szeptembertől - letölthetőek a kísérleti tankönyvek

Online is elérhetővé tették azokat a kísérleti tankönyveket, amelyeket az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) fejlesztett az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából. A 2014/15-ös tanévtől 1501 iskolában kezdenek el tanítani a kísérleti tankönyvekből - a hibákat az egyéves tesztelés után javítják.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Szeptembertől 27 megújuló tankönyv, valamint 21 db munkafüzet és 2 db szöveggyűjtemény, tehát összesen 50 könyv (62 kötet) jelenik meg az általános iskolák 1., 2., 5., 6. és a középiskolák 9., 10. évfolyamai számára. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a kísérleti tankönyvek és taneszközök elkészítését az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) végezte - áll az intézet közleményében. Szeptembertől már hat évfolyamon kell az új kerettantervekhez szerint tanítani: ezekhez illeszkednek a kísérleti tankönyvek. A 2014/2015-ös tanév újdonságairól a közoktatásban itt olvashattok. 

A tankönyveket 2014. augusztus 5-től, az OFI oldaláról is le lehet tölteni, "így a pedagógusok, diákok és szülők egy hónappal az iskolakezdés előtt megismerkedhetnek az új tankönyvekkel" - írják a közleményben.

A tankönyveket ősztől 126 iskola és 966 – önként erre a feladatra jelentkező – pedagógus fogja úgy használni, hogy tapasztalatai beépülhessenek majd a fejlesztés további folyamatába. A kísérleti tankönyvek nyomdai munkálatai befejeződtek, a kötetek a Könyvtárellátó (KELLO) raktáraiból jutnak el az iskolákba.

Nem maradtak kritika nélkül

Az új tankönyveket többen bírálták. A kísérleti tankönyvek minőségét a Nemzeti Tankönyvtanácsnak kellene garantálnia: ebből lépett ki június végén Tél Tamás fizikus, aki azt nyilatkozta: az állami fejlesztésű tankönyveknél vannak sokkal jobbak is a piacon. A tanács egy másik tagja szerint azonban nincs nagy baj velük. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt  tartja elfogadhatatlannak, hogy élesben teszteljenek gyerekeken kísérleti tankönyveket. Erről itt olvashattok részletesen, az új tankönyvekkel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

A kormányzat 2014. január elsejével államosította a tankönyvellátást is: az iskolák csak a központi tankönyvjegyzékről rendelhetnek, amelyen csak állami fejlesztésű vagy miniszteri pályázaton kiválasztott tankönyvek szerepelhetnek -  fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként kettő.

A közlemény szerint a kísérleti tankönyvek fejlesztésénél hangsúlyos a tudományos és tanárképző intézmények (egyetemek), valamint a gyakorló pedagógusok osztálytermi tapasztalatainak felhasználása is. Az új taneszközök a korszerű, tanulóközpontú oktatási elvre épülnek és a diákok kompetenciáinak fejlesztésére fókuszálnak. A megújuló tankönyvek sokszínűek, számos pedagógiai módszert vonultatnak fel és a legkorszerűbb pedagógiai metodikák felhasználásával készülnek - írja az OFI.

A kísérleti tankönyvek tankönyvvé nyilvánításával kapcsolatban meghatározó elvi újítás, amelyre korábban ekkora körben nem volt példa, hogy a majdani végső változatok elkészítése a pedagógusok, diákok és szülők véleményeinek érdemi és meghatározó figyelembevételével történik. Ezért nevezi a jogszabály ezen könyveket kísérleti tankönyveknek. Az ilyen, kipróbáláson alapuló tankönyvfejlesztésre a piaci alapú tankönyvellátás korábban nem adott lehetőséget - áll a közleményben.

A megújuló tankönyvek többségét önköltségi áron (kötetenként kb. 350-400 Ft), a szakiskolai kísérleti közismereti tankönyveket pedig térítésmentesen biztosítja az OFI a diákoknak. A megújuló tankönyvellátás már az idei évben több mint 1,5 milliárd forint megtakarítást eredményezett, melyből félmilliárd forint a családok pénztárcájában maradt (olcsóbbak lesznek a könyvek), 1 milliárd forinttal pedig a költségvetés kiadásai csökkennek - írják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.