Más lesz a menzamenü, a gazdasági tárcához kerülnek a szak- és szakközépiskolák, emelkedik a minimumponthatár, változnak az érettségi szabályai. Mi vár a diákokra 2015-ben?
Más lesz a menzamenü
2015. január 1-jével változik a közétkeztetés, így az iskolai menzákon, a kollégiumokban és a kórházakban is szigobb szabályokat kell betartani: eltűnnek a só- és cukortartók, a bő zsiradékban sült ételek és a zsíros húsok. A részleteket itt olvashatjátok.
Átalakítják a szakképzést
A tervek szerint 2015. szeptember 1-jével a szakközép- és szakiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerülnek át. Ez azt jelenti, hogy a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákról és szakközépiskolákról, majd az intézményeket egyenként megvizsgálják és eldöntik, hogy megszűnik-e a gimnáziumi részleg. A vizsgálatok az év elején kezdődnek, és ezzel együtt a pedagógus-életpályamodellen is változtathatnak.
Változik az érettségi
Amellett, hogy ősszel nem lehet előrehozott érettségit tenni, és nem emeltezhettek minden tantárgyból, több érettségi tárgy is megszűnik. Az idén ősszel lehetett utoljára érettségizni az iskolák által akkreditált érettségi tárgyakból, ugyanakkor 2015-ben bevezetnek egy új - választható - közismereti tantárgyat, a pszichológiát. A változásokról itt írtunk.
A mostani 10. és 11. osztályos diákoknak sem lesz egyszerű dolguk. A 2016-ban és azután érettségizőknek legalább ötven óra közösségi munkát kell végezniük a 9-11. osztályban. Emellett a szakközépiskolásoknak 2017. január 1-től kötelező érettségizniük az iskola ágazatának megfelelő valamelyik szakmai vizsgatárgyból.
Nehezebb dolguk lesz a felvételizőknek
2016-ig folyamatosan emelik a minimumponthatárt, jövőre az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, 2016-ban pedig 300, illetve 260 pont kell a bejutáshoz. Ennél kevesebb ponttal sem állami, sem önköltséges képzésre nem kerülhettek be.
Már a tavalyi felvételin is több szakon kötelező volt emelt szintű érettségit tenni, jövőre sem lesz ez másként. Az orvosi, állatorvosi és jogászképzések mellett több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, és jó pár műszaki képzésen is kötelezővé tették az emelt érettségit. A 2015-ös listát itt találjátok, a 2016-ost pedig itt.
Felvételi: pluszpont jár a felsőoktatási szakképzésért
2015-ben végeznek az első hallgatók az új felsőoktatási szakképzéseken, így a pontszámítási szabályok is változnak: ha a felsőoktatási szakképzéseteknek megfelelő alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, a záróvizsgára kapott érdemjegyetek alapján 30 (ötös esetén), 20 (négyes esetén) vagy 10 (közepes esetén) pluszpontra számíthattok. A felvételi 2015-ös változásairól itt írtunk.
Egyetemi, főiskolai szakok szűnhetnek meg
A 2015-ben felvételizők valószínűleg a jelenleginél kevesebb szak közül választhatnak. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy a "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
