Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Más lesz a menzamenü, a gazdasági tárcához kerülnek a szak- és szakközépiskolák, emelkedik a minimumponthatár, változnak az érettségi szabályai. Mi vár a diákokra 2015-ben?
Más lesz a menzamenü
2015. január 1-jével változik a közétkeztetés, így az iskolai menzákon, a kollégiumokban és a kórházakban is szigobb szabályokat kell betartani: eltűnnek a só- és cukortartók, a bő zsiradékban sült ételek és a zsíros húsok. A részleteket itt olvashatjátok.

Átalakítják a szakképzést
A tervek szerint 2015. szeptember 1-jével a szakközép- és szakiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerülnek át. Ez azt jelenti, hogy a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákról és szakközépiskolákról, majd az intézményeket egyenként megvizsgálják és eldöntik, hogy megszűnik-e a gimnáziumi részleg. A vizsgálatok az év elején kezdődnek, és ezzel együtt a pedagógus-életpályamodellen is változtathatnak.
Változik az érettségi
Amellett, hogy ősszel nem lehet előrehozott érettségit tenni, és nem emeltezhettek minden tantárgyból, több érettségi tárgy is megszűnik. Az idén ősszel lehetett utoljára érettségizni az iskolák által akkreditált érettségi tárgyakból, ugyanakkor 2015-ben bevezetnek egy új - választható - közismereti tantárgyat, a pszichológiát. A változásokról itt írtunk.
A mostani 10. és 11. osztályos diákoknak sem lesz egyszerű dolguk. A 2016-ban és azután érettségizőknek legalább ötven óra közösségi munkát kell végezniük a 9-11. osztályban. Emellett a szakközépiskolásoknak 2017. január 1-től kötelező érettségizniük az iskola ágazatának megfelelő valamelyik szakmai vizsgatárgyból.
Nehezebb dolguk lesz a felvételizőknek
2016-ig folyamatosan emelik a minimumponthatárt, jövőre az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, 2016-ban pedig 300, illetve 260 pont kell a bejutáshoz. Ennél kevesebb ponttal sem állami, sem önköltséges képzésre nem kerülhettek be.

Már a tavalyi felvételin is több szakon kötelező volt emelt szintű érettségit tenni, jövőre sem lesz ez másként. Az orvosi, állatorvosi és jogászképzések mellett több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, és jó pár műszaki képzésen is kötelezővé tették az emelt érettségit. A 2015-ös listát itt találjátok, a 2016-ost pedig itt.
Felvételi: pluszpont jár a felsőoktatási szakképzésért
2015-ben végeznek az első hallgatók az új felsőoktatási szakképzéseken, így a pontszámítási szabályok is változnak: ha a felsőoktatási szakképzéseteknek megfelelő alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, a záróvizsgára kapott érdemjegyetek alapján 30 (ötös esetén), 20 (négyes esetén) vagy 10 (közepes esetén) pluszpontra számíthattok. A felvételi 2015-ös változásairól itt írtunk.
Egyetemi, főiskolai szakok szűnhetnek meg
A 2015-ben felvételizők valószínűleg a jelenleginél kevesebb szak közül választhatnak. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy a "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).