Itt a lista: nagy változások és kellemetlen meglepetések várnak a diákokra 2015-ben

Más lesz a menzamenü, a gazdasági tárcához kerülnek a szak- és szakközépiskolák, emelkedik a minimumponthatár, változnak az érettségi szabályai. Mi vár a diákokra 2015-ben?

  • Eduline

Más lesz a menzamenü

2015. január 1-jével változik a közétkeztetés, így az iskolai menzákon, a kollégiumokban és a kórházakban is szigobb szabályokat kell betartani: eltűnnek a só- és cukortartók, a bő zsiradékban sült ételek és a zsíros húsok. A részleteket itt olvashatjátok.

Stiller Ákos

Átalakítják a szakképzést

A tervek szerint 2015. szeptember 1-jével a szakközép- és szakiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerülnek át. Ez azt jelenti, hogy a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákról és szakközépiskolákról, majd az intézményeket egyenként megvizsgálják és eldöntik, hogy megszűnik-e a gimnáziumi részleg. A vizsgálatok az év elején kezdődnek, és ezzel együtt a pedagógus-életpályamodellen is változtathatnak.

Változik az érettségi

Amellett, hogy ősszel nem lehet előrehozott érettségit tenni, és nem emeltezhettek minden tantárgyból, több érettségi tárgy is megszűnik. Az idén ősszel lehetett utoljára érettségizni az iskolák által akkreditált érettségi tárgyakból, ugyanakkor 2015-ben bevezetnek egy új - választható - közismereti tantárgyat, a pszichológiát. A változásokról itt írtunk.

A mostani 10. és 11. osztályos diákoknak sem lesz egyszerű dolguk. A 2016-ban és azután érettségizőknek legalább ötven óra közösségi munkát kell végezniük a 9-11. osztályban. Emellett a szakközépiskolásoknak 2017. január 1-től kötelező érettségizniük az iskola ágazatának megfelelő valamelyik szakmai vizsgatárgyból.

Nehezebb dolguk lesz a felvételizőknek

2016-ig folyamatosan emelik a minimumponthatárt, jövőre az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, 2016-ban pedig 300, illetve 260 pont kell a bejutáshoz. Ennél kevesebb ponttal sem állami, sem önköltséges képzésre nem kerülhettek be.

Túry Gergely

Már a tavalyi felvételin is több szakon kötelező volt emelt szintű érettségit tenni, jövőre sem lesz ez másként. Az orvosi, állatorvosi és jogászképzések mellett több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, és jó pár műszaki képzésen is kötelezővé tették az emelt érettségit. A 2015-ös listát itt találjátok, a 2016-ost pedig itt.

Felvételi: pluszpont jár a felsőoktatási szakképzésért

2015-ben végeznek az első hallgatók az új felsőoktatási szakképzéseken, így a pontszámítási szabályok is változnak: ha a felsőoktatási szakképzéseteknek megfelelő alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, a záróvizsgára kapott érdemjegyetek alapján 30 (ötös esetén), 20 (négyes esetén) vagy 10 (közepes esetén) pluszpontra számíthattok. A felvételi 2015-ös változásairól itt írtunk.

Egyetemi, főiskolai szakok szűnhetnek meg

A 2015-ben felvételizők valószínűleg a jelenleginél kevesebb szak közül választhatnak. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy a "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.