Átlagosan havi 48 ezer forintba kerül egy diák taníttatása, de ennek többszöröse lehet a havi kiadás, amennyiben középiskolásról vagy egyetemistáról van szó, illetve ha a család vidéken él.
A Budapest Bank felmérése szerint az idén beiskolázásra átlagosan 58 ezer forintot költöttek a szülők, általános iskolásoknál 48 ezer forintot, középiskolásoknál 64 ezer forintot, egyetemisták esetében pedig 124 ezer forintot. Azonban tanév közben sem sokkal alacsonyabbak a kiadások, átlagosan havi 50 ezer forintra számíthatnak a szülők - írja a Tőzsdefórum.
Az általános iskolásokra átlagosan havi 38 ezer forintot, a középiskolásokra 55 ezer forintot, míg egy egyetemistára már 113 ezer forintot kell költeni. A felmérés emellett arra is rámutatott, hogy a havi taníttatási költség a kisebb településeken élők és az egy gyereket nevelő szülők körében magasabb.
Ezek az összegek több apró kiadásból adódnak össze, mint például a menza, az osztálypénz vagy a különórák díja. A különórákért a középiskolásoknak kell a legtöbbet, átlagosan havi 7651 forintot fizetniük, és majdnem ennyibe, havi 7429 forintba kerülnek a kirándulások és még további havi 4572 forintba a táborok. Ezen kívül az informatikai eszközökre, például mobiltelefonra, számítógépre és internetre is csaknem havi 7 ezer forintot költenek a szülők. Ezzel szemben az általános iskolás diákok kirándulása csak havi 3630 forintba, a táboroztatása pedig 3680 forintba kerül, és az informatikai eszközöknél is kisebb, havi 5552 forintos költségre lehet számítani. Vigyázat: több tízezer forintot veszíthettek, ha ezeket a határidőket elfelejtitek.
Az egyetemisták és főiskolások legmagasabb kiadása az albérleti vagy a kollégiumi díj, ez közel 45 ezer forint havonta. Utazásra is kétszer annyit költenek, mint a középiskolások, ennek az oka valószínűleg az, hogy kevés hallgató tud helyben tanulni. Jön a feketeleves: ennyit kell fizetni a diplomáért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
