Itt a feketeleves: ennyibe kerül egy hónap a középiskolákban és az egyetemeken

Átlagosan havi 48 ezer forintba kerül egy diák taníttatása, de ennek többszöröse lehet a havi kiadás, amennyiben középiskolásról vagy egyetemistáról van szó, illetve ha a család vidéken él.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

A Budapest Bank felmérése szerint az idén beiskolázásra átlagosan 58 ezer forintot költöttek a szülők, általános iskolásoknál 48 ezer forintot, középiskolásoknál 64 ezer forintot, egyetemisták esetében pedig 124 ezer forintot. Azonban tanév közben sem sokkal alacsonyabbak a kiadások, átlagosan havi 50 ezer forintra számíthatnak a szülők - írja a Tőzsdefórum.

Az általános iskolásokra átlagosan havi 38 ezer forintot, a középiskolásokra 55 ezer forintot, míg egy egyetemistára már 113 ezer forintot kell költeni. A felmérés emellett arra is rámutatott, hogy a havi taníttatási költség a kisebb településeken élők és az egy gyereket nevelő szülők körében magasabb.

Ezek az összegek több apró kiadásból adódnak össze, mint például a menza, az osztálypénz vagy a különórák díja. A különórákért a középiskolásoknak kell a legtöbbet, átlagosan havi 7651 forintot fizetniük, és majdnem ennyibe, havi 7429 forintba kerülnek a kirándulások és még további havi 4572 forintba a táborok. Ezen kívül az informatikai eszközökre, például mobiltelefonra, számítógépre és internetre is csaknem havi 7 ezer forintot költenek a szülők. Ezzel szemben az általános iskolás diákok kirándulása csak havi 3630 forintba, a táboroztatása pedig 3680 forintba kerül, és az informatikai eszközöknél is kisebb, havi 5552 forintos költségre lehet számítani. Vigyázat: több tízezer forintot veszíthettek, ha ezeket a határidőket elfelejtitek.

Az egyetemisták és főiskolások legmagasabb kiadása az albérleti vagy a kollégiumi díj, ez közel 45 ezer forint havonta. Utazásra is kétszer annyit költenek, mint a középiskolások, ennek az oka valószínűleg az, hogy kevés hallgató tud helyben tanulni. Jön a feketeleves: ennyit kell fizetni a diplomáért.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.