Átlagosan havi 48 ezer forintba kerül egy diák taníttatása, de ennek többszöröse lehet a havi kiadás, amennyiben középiskolásról vagy egyetemistáról van szó, illetve ha a család vidéken él.
A Budapest Bank felmérése szerint az idén beiskolázásra átlagosan 58 ezer forintot költöttek a szülők, általános iskolásoknál 48 ezer forintot, középiskolásoknál 64 ezer forintot, egyetemisták esetében pedig 124 ezer forintot. Azonban tanév közben sem sokkal alacsonyabbak a kiadások, átlagosan havi 50 ezer forintra számíthatnak a szülők - írja a Tőzsdefórum.
Az általános iskolásokra átlagosan havi 38 ezer forintot, a középiskolásokra 55 ezer forintot, míg egy egyetemistára már 113 ezer forintot kell költeni. A felmérés emellett arra is rámutatott, hogy a havi taníttatási költség a kisebb településeken élők és az egy gyereket nevelő szülők körében magasabb.
Ezek az összegek több apró kiadásból adódnak össze, mint például a menza, az osztálypénz vagy a különórák díja. A különórákért a középiskolásoknak kell a legtöbbet, átlagosan havi 7651 forintot fizetniük, és majdnem ennyibe, havi 7429 forintba kerülnek a kirándulások és még további havi 4572 forintba a táborok. Ezen kívül az informatikai eszközökre, például mobiltelefonra, számítógépre és internetre is csaknem havi 7 ezer forintot költenek a szülők. Ezzel szemben az általános iskolás diákok kirándulása csak havi 3630 forintba, a táboroztatása pedig 3680 forintba kerül, és az informatikai eszközöknél is kisebb, havi 5552 forintos költségre lehet számítani. Vigyázat: több tízezer forintot veszíthettek, ha ezeket a határidőket elfelejtitek.
Az egyetemisták és főiskolások legmagasabb kiadása az albérleti vagy a kollégiumi díj, ez közel 45 ezer forint havonta. Utazásra is kétszer annyit költenek, mint a középiskolások, ennek az oka valószínűleg az, hogy kevés hallgató tud helyben tanulni. Jön a feketeleves: ennyit kell fizetni a diplomáért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
