Érintőképernyős asztalok kerülnek a jövő osztálytermébe

A jövőbeli tantermek megtervezésével és tesztelésével foglalkozó kutatók szerint a Star Trek-típusú többérintős...

  • MTI
Érintőképernyős asztal, interaktív tábla - ez a jövő?
ExoPC

A jövőbeli tantermek megtervezésével és tesztelésével foglalkozó kutatók szerint a Star Trek-típusú többérintős, többfelhasználós okosasztalok jelentősen javíthatják a diákok matematikai képességeit.

A négyszáz gyermek bevonásával készített hároméves felmérés eredményei alapján az interaktív okosasztalok sokkal hatékonyabbak a "papíralapú" oktatásnál, és használatuk révén a gyerekek megtanulnak hatékonyabban együtt dolgozni, ami segíti a matematikai feladatok gördülékenyebb megoldását. A vizsgálatban részt vevő gyerekek nyolc és tíz éves kor közöttiek voltak.

"A célunk az volt, hogy minél magasabb szintű aktivitásra sarkalljuk a diákokat, és a tudást a közös munka, a problémamegoldás és a kreativitás révén sajátítsák el, ahelyett, hogy passzívan hallgatják az új ismeretanyagot" - mutatott rá a tanulmányt vezető Liz Burd, a brit Durhami Egyetem munkatársa.

A Learning and Instruction című folyóiratban közölt tanulmány szerzői olyan szoftvereket fejlesztettek ki, amelyek infravörös rendszer révén érzékelik az asztallap megérintését. A tanteremben elhelyezett padok hálózatba vannak kapcsolva, és mindegyik össze van kötve a központi interaktív táblával is. A hozzá közvetlenül befutó információk révén a tanár azonnal tud segíteni a feladatban megakadt diáknak, anélkül, hogy megzavarná a csoportos munkát.

Burd csapatának eredményei szerint az okosasztalok matematikai programját használó diákok 45 százalékánál növekedett a saját maguk által kreált egyedi matematikai kifejezések és megoldások száma, szemben a papíron dolgozó társaikkal, akiknél ez az arány 16 százalék volt.  Az új rendszer közös munkára és a problémák ötletes, innovatív módon való megoldására sarkallja a tanulókat - húzták alá a szakemberek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.