Pluszpénz illeti meg a pedagógusokat, ha a kötött munkaidőn, vagyis heti 32 órán felül benn kell maradniuk a...
Pluszpénz illeti meg a pedagógusokat, ha a kötött munkaidőn, vagyis heti 32 órán felül benn kell maradniuk a munkahelyükön - írja a Magyar Nemzet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Pedagógusok Szakszervezete által pénteken megkötött, s a lap birtokába került ágazati kollektív szerződésre hivatkozva.
A január 1-jén hatályba lépő megállapodás a lap hétfői cikke szerint egyértelműsíti a helyettesítésért és egyéb túlmunkáért járó díjazási rendszert. E szerint nemcsak a 32 órán felüli munkavégzést honorálják, de akkor is jár a plusz óradíj, ha a pedagógust heti 26 megtartott tanórán felül az eseti helyettesítés mértékét is meghaladóan kötelezik túlmunkára.
Ilyenkor az óradíj a pedagógus pótlék nélküli illetményének 138,5 része, ami átlagosan ezer és kétezer forint közötti összeg: egy kezdő főiskolai végzettségű pedagógusnál 1116, egy nyugdíj előtt álló egyetemi diplomás pedagógus esetében 2324 forint.
A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a pedagógusoknak nem kell a teljes munkaidejüket az iskolában tölteniük. A megállapodás szerint ugyanis az intézményvezetők eltekinthetnek a feladatok házon belüli ellátásától, ha olyan munkáról van szó, amely jellegénél fogva külső helyszínhez kapcsolódik, vagy külső helyszínen rendelkezésre álló feltételeket igényel.
A szerződés rögzíti továbbá, hogy a pedagógusoknak meg kell téríteni a tanórák, foglalkozások előkészítéséhez és a szülőkkel való kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat, illetve a munkaköri feladatok ellátását szolgáló utazások költségét is. Milyen portfóliót kell készíteniük a tanároknak? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
