Ennyi pénzt kapnak túlóráik után a tanárok

Pluszpénz illeti meg a pedagógusokat, ha a kötött munkaidőn, vagyis heti 32 órán felül benn kell maradniuk a...

  • Eduline
hvg.hu

Pluszpénz illeti meg a pedagógusokat, ha a kötött munkaidőn, vagyis heti 32 órán felül benn kell maradniuk a munkahelyükön - írja a Magyar Nemzet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Pedagógusok Szakszervezete által pénteken megkötött, s a lap birtokába került ágazati kollektív szerződésre hivatkozva.

A január 1-jén hatályba lépő megállapodás a lap hétfői cikke szerint egyértelműsíti a helyettesítésért és egyéb túlmunkáért járó díjazási rendszert. E szerint nemcsak a 32 órán felüli munkavégzést honorálják, de akkor is jár a plusz óradíj, ha a pedagógust heti 26 megtartott tanórán felül az eseti helyettesítés mértékét is meghaladóan kötelezik túlmunkára. 

Ilyenkor az óradíj a pedagógus pótlék nélküli illetményének 138,5 része, ami átlagosan ezer és kétezer forint közötti összeg: egy kezdő főiskolai végzettségű pedagógusnál 1116, egy nyugdíj előtt álló egyetemi diplomás pedagógus esetében 2324 forint.

A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a pedagógusoknak nem kell a teljes munkaidejüket az iskolában tölteniük. A megállapodás szerint ugyanis az intézményvezetők eltekinthetnek a feladatok házon belüli ellátásától, ha olyan munkáról van szó, amely jellegénél fogva külső helyszínhez kapcsolódik, vagy külső helyszínen rendelkezésre álló feltételeket igényel. 

A szerződés rögzíti továbbá, hogy a pedagógusoknak meg kell téríteni a tanórák, foglalkozások előkészítéséhez és a szülőkkel való kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat, illetve a munkaköri feladatok ellátását szolgáló utazások költségét is. Milyen portfóliót kell készíteniük a tanároknak? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.