Ennyi az átlagos zsebpénz Magyarországon

Csupán minden második szülő beszél 18 éven aluli gyermekével alkalomszerűen a pénzügyekről, ugyanakkor minden harmadik családban bevett szokás a zsebpénz, a 14 év alattiak leggyakrabban 500-1000 forintból, az idősebbek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta - derül ki a Regio Játékkereskedelmi Kft. megbízásából készült kutatásból.

  • MTI

A kft. megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív kutatás szerint zsebpénzt több gyermek kap, mint saját bankszámlát. Bankszámlája a 3-10 éves korosztályban mindössze 20 százaléknak van, ám még nem férnek hozzá, a 15 évnél idősebbek fele viszont már rendelkezik a számlán lévő összegről.

A kutatás szerint először 2-4 éves korban kerül elő a pénz fogalma, tízből hat családban a szülők közösen beszélnek róla a gyermekkel, és szinte minden esetben egyetértenek a pénzügyi nevelés irányairól.

A zsebpénzt például a válaszadók fele köti tanulmányi eredményhez, harmaduk otthoni segítséghez vagy jó magatartáshoz. Nagyjából 7-10 éves kor között kezdenek el a szülők a költőpénzről gondoskodni, a 11 éven felüliek magas aránya, 84 százaléka kap zsebpénzt - ismertette Gyaraki Dávid, a Regio Kft. marketingvezetője.

A 6 éven aluliak 500 forint alatti összegből, a 7-14 évesek 500-1000 forintból, míg a 15 éven felüliek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.