Ennyi az átlagos zsebpénz Magyarországon

Csupán minden második szülő beszél 18 éven aluli gyermekével alkalomszerűen a pénzügyekről, ugyanakkor minden harmadik családban bevett szokás a zsebpénz, a 14 év alattiak leggyakrabban 500-1000 forintból, az idősebbek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta - derül ki a Regio Játékkereskedelmi Kft. megbízásából készült kutatásból.

  • MTI

A kft. megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív kutatás szerint zsebpénzt több gyermek kap, mint saját bankszámlát. Bankszámlája a 3-10 éves korosztályban mindössze 20 százaléknak van, ám még nem férnek hozzá, a 15 évnél idősebbek fele viszont már rendelkezik a számlán lévő összegről.

A kutatás szerint először 2-4 éves korban kerül elő a pénz fogalma, tízből hat családban a szülők közösen beszélnek róla a gyermekkel, és szinte minden esetben egyetértenek a pénzügyi nevelés irányairól.

A zsebpénzt például a válaszadók fele köti tanulmányi eredményhez, harmaduk otthoni segítséghez vagy jó magatartáshoz. Nagyjából 7-10 éves kor között kezdenek el a szülők a költőpénzről gondoskodni, a 11 éven felüliek magas aránya, 84 százaléka kap zsebpénzt - ismertette Gyaraki Dávid, a Regio Kft. marketingvezetője.

A 6 éven aluliak 500 forint alatti összegből, a 7-14 évesek 500-1000 forintból, míg a 15 éven felüliek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.