Megszólalt a minisztérium: most az oktatási intézmények következnek

A NATO Válságreagálási Rendszere előírja, hogy a tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteni, amely a lakosság felkészítését segíti egy esetleges krízishelyzet bekövetkezése esetén - az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint ezért kell terrorellenes tervet készíteni az iskolákban és az óvodákban.

  • Eduline
Túry Gergely

A minisztérium közleményében az áll: ahogyan a honvédelmi törvény is előírja, a NATO-tagállamoknak jogszabályi kötelezettsége eleget tenni a NATO Válságreagálási Rendszer követelményeinek.

"Mindezek értelmében Magyarországon valamennyi állami intézmény rendelkezik Honvédelmi Intézkedési Tervvel, erre NATO-tagként hazánknak nemzetközi kötelezettsége is van, ennek alapján írja elő a honvédelemről szóló törvény. A Honvédelmi Intézkedési Tervet az EMMI által fenntartott valamennyi intézmény, anyagi ráfordítás nélkül elkészítette már - legyen szó kulturális, egészségügyi, stb. intézményekről -, az oktatási intézmények pedig a következő hónapokban fogják elvégezni ezt a feladatot" - írták, hozzátéve: ehhez az illetékes szakminisztériumok minden segítséget megadnak.

PDSZ: eddig senkit nem zavart, hogy nem készült az iskolákban honvédelmi terv

Eddig is kötelező lett volna terrorellenes intézkedési tervet készíteni az iskolákban, ám a egyik tanári szakszervezet elnöke szerint a pedagógusok nem is tudtak arról, hogy van ilyen kötelezettségük. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.

Kemény hangú állásfoglalás: ez hadüzenet az iskoláknak

"Hadüzenet az iskoláknak" - így értékelte Deák Dániel egyetemi tanár a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent állásfoglalásában azt, hogy a kormány terrorellenes intézkedési tervet kér az iskoláktól. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.