A tankönyvek csaknem 70 százaléka már megérkezett az iskolákba a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.
A tankönyvek csaknem 70 százaléka már megérkezett az iskolákba a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) tájékoztatása szerint - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a könyvtárellátó minden iskolába eljuttatja a tankönyveket szeptemberig, így az iskolakezdésre egyetlen diák sem marad tankönyv nélkül. Az egységesített rendszer a kiadók számára is garanciát jelent arra, hogy rendben, időben megkapják a legyártott, leszállított tankönyvek ellenértékét - közölték.
Kitértek arra is, hogy a szülők meghatározó többsége az augusztus 15-i határidőre befizette a tankönyvek árát. Az idén több mint 600 ezer diák ingyen kapja a tankönyveket. Csaknem kilencvenezer első osztályos gyermek szüleinek nem kell fizetniük a tankönyvekért, ez a kör az elkövetkező esztendőkben folyamatosan bővül. A teljes ingyenesség elérésig a kormány fenntartja a rászoruló gyermekeknek járó támogatás rendszerét - jelezték.
Az államtitkárság közleménye szerint a családoknak segítséget jelent, hogy a kormány az általános iskolákban felmenő rendszerben ingyenesen biztosítja a tankönyveket. A tankönyvellátás megújításakor a kormány egyértelművé tette, nem a tankönyvkiadók és terjesztők profitját kívánja növelni, hanem az 1 millió 300 ezer iskolás gyermeket nevelő család érdekeit képviseli.
Rámutattak: az új rendszerben elkerülhetők a terjesztők, a kiadók, az önkormányzatok közötti elszámolási viták, amelyek például tavaly kiszállítási bojkotthoz vezettek. A terjesztést a haszonszerzésre törekvő cégek helyett már a Kello végzi, a tankönyvek árából befolyt pénz - a költségek levonása után - az iskolai könyvtárakat gyarapítja - közölték. Több mint 1,3 millió diák kezdi meg a tanévet idén: erről itt olvashattok. Milyen új tantárgyak lesznek szeptembertől az iskolákban? Összefoglalónkat itt találjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
