A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) pénteken elindította a "T.E.S.I.
A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) pénteken elindította a "T.E.S.I. - Mindenki testnevelése" elnevezésű kiemelt projektet, amelynek része egy új iskolaitestnevelés-stratégia megalkotása is.
Az új stratégia dinamikus lesz, és a hazai oktatáspolitika döntéseit szem előtt tartva, "valós helyzetfeltáráson" alapul majd - áll a szervezet közleményében, amely beszámol a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium sportcsarnokában rendezett projektindító eseményről is.
A projekt nyomán "létrejön egy modern, korszerű, gyermek- és élményközpontú, esélyegyenlőséget biztosító iskolai testnevelés-módszertan", illetve sor kerül a fizikai állapot új, egészségközpontú mérési és értékelési rendszerének kialakítására is. A közleményben az MDSZ hozzáteszi, a Diáksport Önkéntességi Program keretein belül megalakul egy alulról szerveződő rendszer az iskolai testmozgás-programtervezés megalapozására és támogatására.
"Az MDSZ tavaly május óta jelentős megújulási folyamaton esett át. Most az Európai Unió és Magyarország kormánya támogatásának köszönhetően egy olyan szakmai feladatot valósíthat meg, amelyre korábban még nem volt példa hazánkban" - idézi a közlemény Balogh Gábort, az MDSZ elnökét.
A projektindító eseményen részt vett Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára, Simicskó István, az Emmi sportért és ifjúságért felelős államtitkára, valamint Kovács Zoltán, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára is. 2012 szeptemberében vezették be az 1., 5. és 9. évfolyamon, felmenő rendszerben a heti öt óra kötelező testnevelést. Milyen új tantárgyak lesznek az iskolában szeptemberben? Erről itt olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
