Elhagyta a kórházat a lányok oktatásáért harcoló pakisztáni diák

Elhagyta pénteken a birminghami kórházat a tálibok által megsebesített pakisztáni diáklány, miután a múlt hét végén...

  • MTI
Malala Juszufzai. Hónapok óta kórházban kezelik
Facebook

Elhagyta pénteken a birminghami kórházat a tálibok által megsebesített pakisztáni diáklány, miután a múlt hét végén átesett utolsó műtétén. A 15 esztendős Malala Juszufzain koponya-helyreállító és hallásjavító műtétet hajtottak végre. Tálib szélsőségesek tavaly október 9-én kétszer is rálőttek a lányra, akit a fején és a nyakán találtak el. Azért akarták megölni, mert hazájában kiállt a lányok tanuláshoz való joga mellett.

A birminghami Erzsébet királynő kórház közleménye szerint Malala már csak birminghami átmeneti otthonából alkalmanként jelenik majd meg a járóbeteg-rendelésen.

A merénylet világszerte nagy felzúdulást keltett. A diáklányt a Times magazin a 2012-es év személyiségének választotta, és a merénylet óta már 250 ezren jelölték őt internetes listákon Nobel-békedíjra. Nemrég hozták létre a Malala Alapot lányok taníttatására. Malala felgyógyulására az orvosok szerint még 15-18 hónapra van szükség. Ezalatt mindenképpen Angliában marad biztonsága érdekében.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.