Szakmai szervezetek tiltakoznak a pedagóguskar létrehozása ellen

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Magyartanárok Egyesülete...

  • MTI
Stiller Ákos

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Magyartanárok Egyesülete (ME) közösen tiltakozott a Magyar Pedagógus Kar (MPK) tervezett létrehozása ellen pénteken a fővárosban. A PDSZ petíciót is eljuttatott magyar közjogi méltóságokhoz, követelve a tervezet visszavonását.

Mendrey László, a PDSZ elnöke a három szervezet közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: amit a kar létrehozásának tervében éreznek, az az iskolán keresztüli "totális fegyelmezés szándéka". A PDSZ országos választmánya elutasítja a kar létrehozásának tervét, és petícióval fordulnak a köztársasági elnökhöz, a házelnökhöz, valamint a kormányfőhöz - mondta.

A sajtótájékoztatón kiosztott petícióban az áll, hogy a kar létrehozásának tervét sem szakmai, sem érdekvédelmi szempontok nem indokolják, az alulról építkező, demokratikusan működő szakmai szervezetek eddig is ellátták azokat a feladatokat, amelyeket az MPK fő feladatának szánnak. 

A törvénytervezet megfogalmazói szerinti etikai kódex, és az általa elvárt magatartás megkérdőjelezi a pedagógusok szakmai önállóságát, feltétlen engedelmességet követel meg - értékelik. A szakszervezet a petícióban követeli, hogy a három közjogi méltóság tegyen határozott lépéseket az előterjesztés visszavonása érdekében.

Mendrey László megjegyezte: az elképzelés feleslegessé tesz számos olyan alulról szerveződő civil tömörülést, amelyek eddig jól működtek. Az automatikus tagság felvet alkotmányos aggályokat is, jelenleg ezt a kérdéskört a jogászaik vizsgálják. 

Kitért arra is, hogy információi szerint az iskolarendőrök a jövőben a tantestület tagjai lennének, amit szintén elfogadhatatlannak tartanak. Miklósi László, a TTE elnöke utalva a sajtótájékoztató helyszínére, az Oktogonra, azt mondta: a tér korábban viselte Mussolini nevét is, és a kar gyakorlatilag azt a modellt valósítja meg, "amelyet elsőként Mussolini Olaszországában vezettek be", és amelyet aztán többen követtek. 

Hozzátette: ez a fajta kamara, "mindig diktatórikus rendszerek jellemzője volt", és ez érthetetlen majdnem 25 évvel a rendszerváltás után. Kifogásaik között említette, hogy a kart "felülről vezetik be", nem alulról szerveződik, és nem a szakma kívánja létrehozni. Hozzátette, elfogadhatatlan a kényszertagság, és az is, hogy gyakorlatilag olyan lesz a szabályozás, amely veszélyezteti a szólás szabadságát. Ha jelen változatában fogadják el az előterjesztést, nem lehet bírálatot megfogalmazni következmények nélkül, és ez nem csak az alaptörvényt, hanem nemzetközi egyezményeket is sért - vélte.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a kar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai érdekegyeztetésben az "engedelmes tárgyalópartnereket", nem hagyja, hogy az tárgyaljon vele, aki akar. Kitért arra, hogy a kart a szakminiszter ellenőrzi majd, valamint, hogy kötelező és "életfogytiglani a tagsága", belépni nem kell, kilépni nem lehet. 

Megjegyezte: az etikai rész miatt - amely a leghosszabb az előterjesztésben - azt kell, hogy gondolják, ez egy szankcionáló, büntető szervezet, nem pedig szakmai-érdekvédelmi szervezet. Szerinte a kart az állam a költségvetésből elkülönített forrásból finanszírozza majd, és ezzel szemben nem versenyképes semmilyen független szakmai szervezet.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.