Szakmai szervezetek tiltakoznak a pedagóguskar létrehozása ellen

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Magyartanárok Egyesülete...

  • MTI
Stiller Ákos

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Magyartanárok Egyesülete (ME) közösen tiltakozott a Magyar Pedagógus Kar (MPK) tervezett létrehozása ellen pénteken a fővárosban. A PDSZ petíciót is eljuttatott magyar közjogi méltóságokhoz, követelve a tervezet visszavonását.

Mendrey László, a PDSZ elnöke a három szervezet közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: amit a kar létrehozásának tervében éreznek, az az iskolán keresztüli "totális fegyelmezés szándéka". A PDSZ országos választmánya elutasítja a kar létrehozásának tervét, és petícióval fordulnak a köztársasági elnökhöz, a házelnökhöz, valamint a kormányfőhöz - mondta.

A sajtótájékoztatón kiosztott petícióban az áll, hogy a kar létrehozásának tervét sem szakmai, sem érdekvédelmi szempontok nem indokolják, az alulról építkező, demokratikusan működő szakmai szervezetek eddig is ellátták azokat a feladatokat, amelyeket az MPK fő feladatának szánnak. 

A törvénytervezet megfogalmazói szerinti etikai kódex, és az általa elvárt magatartás megkérdőjelezi a pedagógusok szakmai önállóságát, feltétlen engedelmességet követel meg - értékelik. A szakszervezet a petícióban követeli, hogy a három közjogi méltóság tegyen határozott lépéseket az előterjesztés visszavonása érdekében.

Mendrey László megjegyezte: az elképzelés feleslegessé tesz számos olyan alulról szerveződő civil tömörülést, amelyek eddig jól működtek. Az automatikus tagság felvet alkotmányos aggályokat is, jelenleg ezt a kérdéskört a jogászaik vizsgálják. 

Kitért arra is, hogy információi szerint az iskolarendőrök a jövőben a tantestület tagjai lennének, amit szintén elfogadhatatlannak tartanak. Miklósi László, a TTE elnöke utalva a sajtótájékoztató helyszínére, az Oktogonra, azt mondta: a tér korábban viselte Mussolini nevét is, és a kar gyakorlatilag azt a modellt valósítja meg, "amelyet elsőként Mussolini Olaszországában vezettek be", és amelyet aztán többen követtek. 

Hozzátette: ez a fajta kamara, "mindig diktatórikus rendszerek jellemzője volt", és ez érthetetlen majdnem 25 évvel a rendszerváltás után. Kifogásaik között említette, hogy a kart "felülről vezetik be", nem alulról szerveződik, és nem a szakma kívánja létrehozni. Hozzátette, elfogadhatatlan a kényszertagság, és az is, hogy gyakorlatilag olyan lesz a szabályozás, amely veszélyezteti a szólás szabadságát. Ha jelen változatában fogadják el az előterjesztést, nem lehet bírálatot megfogalmazni következmények nélkül, és ez nem csak az alaptörvényt, hanem nemzetközi egyezményeket is sért - vélte.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a kar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai érdekegyeztetésben az "engedelmes tárgyalópartnereket", nem hagyja, hogy az tárgyaljon vele, aki akar. Kitért arra, hogy a kart a szakminiszter ellenőrzi majd, valamint, hogy kötelező és "életfogytiglani a tagsága", belépni nem kell, kilépni nem lehet. 

Megjegyezte: az etikai rész miatt - amely a leghosszabb az előterjesztésben - azt kell, hogy gondolják, ez egy szankcionáló, büntető szervezet, nem pedig szakmai-érdekvédelmi szervezet. Szerinte a kart az állam a költségvetésből elkülönített forrásból finanszírozza majd, és ezzel szemben nem versenyképes semmilyen független szakmai szervezet.

Hozzászólások

PISA 2025: megjött a bizonyítvány, de akkor most ez kié?

Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Gyermekvédelmi jelentés: „Tudtuk, tudtuk, csak nem sejtettük”

4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.