Elég hosszú a szünidő itthon? Bezzeg az olasz gyerekeknek ennyi jut

Hogy érzitek, Magyarországon elég iskolai szünet van, vagy lehetne több is? Persze, tudjuk a választ, de vessünk egy pillantást a többi európai ország iskolai szokásaira. Egyáltalán nem vagyunk rossz helyzetben, de lehetne jobb is.

  • Eduline

 

Jakubmarian.com

Magyarországon viszonylag egyenletesen oszlanak meg az iskolai szünetek, a nyári is elég hosszú a többi országhoz képest, de van őszi-, téli- és tavaszi szünidő is. Ezzel együtt 14 hetet lehet kimaradni az iskolából, ami azonban nem számít soknak.

Jakub Marian cseh nyelvész szedte össze térképen, melyik országban mennyit pihenhetnek a gyerekek a kontinensen.

Olaszországban a gyerekek nyáron végig szabadok, 14 hétig nem is néznek az iskola felé, de például Franciaországban csak 8 hétig tart a nyári vakáció. Olaszországban ezzel együtt 17-18 hét marad ki egy évben, de Franciaország is előz minket 16-tal.

Nyáron merült fel, hogy esetleg Magyarországon csökkenteni kéne a nyári szünidő időtartamát. Van erre példa Európában, de ezekben az országokban az év többi részében pótolják a nyári szünidőt. De nincs okunk panaszra, a cseh gyerekek például összesen két héttel kevesebbet vakációzhatnak évente.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.