Sikeresnek nevezi a kötelező óvodáztatáshoz kötött családi pótlék rendszerét pénteki számában a Magyar Idők. A lap a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi nevelési évre vonatkozó adataira hivatkozva azt írja, hogy január óta az igazolatlan hiányzások száma töredékére esett vissza.
A cikkben kiemelik, hogy míg az idei év első három hónapja alatt összesen csak 170 szülőnél kellett szüneteltetni a támogatást a 20 napot meghaladó igazolatlan távolmaradás miatt, addig tavaly az ilyen hiányzások száma még meghaladta a 14 ezret.
A KSH adatai szerint az előző nevelési évben egyedül az Észak-alföldi régióban több mint 4300 gyermek esetében lehet igazolatlan hiányzásról beszélni, ami negyedéves lebontásban meghaladja az ezret - írják.
A régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legtöbb a hiányzás, összesen 2105, ami negyedéves lebontásban átlagosan 526 gyermeket jelent. Ez messze meghaladja az idei számokat, amikor összesen 31 gyermek maradt tartósan távol a megyében az év első három hónapjában - teszik hozzá.
A tavalyi statisztika szerint az Észak-magyarországi régióban 3356 óvodásnál fordult elő igazolatlan hiányzás, ezen belül Borsod megyében kiemelkedően sokról, 2141 gyerekről van szó. Ez havonta átlagosan 178 gyereket jelent, ezzel szemben az idei év első három hónapjában mindössze 12 szülőnél szüneteltették a családi pótlékot a 20 órát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt - idézik a statisztikákat.
Az ország hét régiójából a nyugat-dunántúli végzett tavaly a legjobb helyen, itt alig 540 gyermeknek volt igazolatlan hiányzása, Vas megyében csak 35, míg idén három hónap leforgása alatt mindössze 4 családtól vonták meg a támogatást - közölte a Magyar Idők.
Az adatokat árnyalhatja, hogy az illetékes hivatalok igyekszenek csak a legvégső esetben felfüggeszteni az anyagi támogatás utalását, ezért nem zárható ki, hogy azoknál a családoknál, ahol az igazolatlan órák száma ugyan már meghaladta a megengedett húszat, a szülőket sikerült jobb belátásra téríteni - áll a cikkben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
