Egyre kevesebb az igazolatlan hiányzás, mióta ugorhat a családi pótlék

Sikeresnek nevezi a kötelező óvodáztatáshoz kötött családi pótlék rendszerét pénteki számában a Magyar Idők. A lap a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi nevelési évre vonatkozó adataira hivatkozva azt írja, hogy január óta az igazolatlan hiányzások száma töredékére esett vissza.

  • Eduline

A cikkben kiemelik, hogy míg az idei év első három hónapja alatt összesen csak 170 szülőnél kellett szüneteltetni a támogatást a 20 napot meghaladó igazolatlan távolmaradás miatt, addig tavaly az ilyen hiányzások száma még meghaladta a 14 ezret.

A KSH adatai szerint az előző nevelési évben egyedül az Észak-alföldi régióban több mint 4300 gyermek esetében lehet igazolatlan hiányzásról beszélni, ami negyedéves lebontásban meghaladja az ezret - írják.

A régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legtöbb a hiányzás, összesen 2105, ami negyedéves lebontásban átlagosan 526 gyermeket jelent. Ez messze meghaladja az idei számokat, amikor összesen 31 gyermek maradt tartósan távol a megyében az év első három hónapjában - teszik hozzá.

Kellemetlen meglepetés érheti a családokat: több tízezer forintot is bukhatnak

A tavalyi statisztika szerint az Észak-magyarországi régióban 3356 óvodásnál fordult elő igazolatlan hiányzás, ezen belül Borsod megyében kiemelkedően sokról, 2141 gyerekről van szó. Ez havonta átlagosan 178 gyereket jelent, ezzel szemben az idei év első három hónapjában mindössze 12 szülőnél szüneteltették a családi pótlékot a 20 órát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt - idézik a statisztikákat.

Az ország hét régiójából a nyugat-dunántúli végzett tavaly a legjobb helyen, itt alig 540 gyermeknek volt igazolatlan hiányzása, Vas megyében csak 35, míg idén három hónap leforgása alatt mindössze 4 családtól vonták meg a támogatást - közölte a Magyar Idők.

Az adatokat árnyalhatja, hogy az illetékes hivatalok igyekszenek csak a legvégső esetben felfüggeszteni az anyagi támogatás utalását, ezért nem zárható ki, hogy azoknál a családoknál, ahol az igazolatlan órák száma ugyan már meghaladta a megengedett húszat, a szülőket sikerült jobb belátásra téríteni - áll a cikkben.

Megvonják a családi pótlékot, kevesebb a lógós diák

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.