Sikeresnek nevezi a kötelező óvodáztatáshoz kötött családi pótlék rendszerét pénteki számában a Magyar Idők. A lap a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi nevelési évre vonatkozó adataira hivatkozva azt írja, hogy január óta az igazolatlan hiányzások száma töredékére esett vissza.
A cikkben kiemelik, hogy míg az idei év első három hónapja alatt összesen csak 170 szülőnél kellett szüneteltetni a támogatást a 20 napot meghaladó igazolatlan távolmaradás miatt, addig tavaly az ilyen hiányzások száma még meghaladta a 14 ezret.
A KSH adatai szerint az előző nevelési évben egyedül az Észak-alföldi régióban több mint 4300 gyermek esetében lehet igazolatlan hiányzásról beszélni, ami negyedéves lebontásban meghaladja az ezret - írják.
A régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legtöbb a hiányzás, összesen 2105, ami negyedéves lebontásban átlagosan 526 gyermeket jelent. Ez messze meghaladja az idei számokat, amikor összesen 31 gyermek maradt tartósan távol a megyében az év első három hónapjában - teszik hozzá.
A tavalyi statisztika szerint az Észak-magyarországi régióban 3356 óvodásnál fordult elő igazolatlan hiányzás, ezen belül Borsod megyében kiemelkedően sokról, 2141 gyerekről van szó. Ez havonta átlagosan 178 gyereket jelent, ezzel szemben az idei év első három hónapjában mindössze 12 szülőnél szüneteltették a családi pótlékot a 20 órát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt - idézik a statisztikákat.
Az ország hét régiójából a nyugat-dunántúli végzett tavaly a legjobb helyen, itt alig 540 gyermeknek volt igazolatlan hiányzása, Vas megyében csak 35, míg idén három hónap leforgása alatt mindössze 4 családtól vonták meg a támogatást - közölte a Magyar Idők.
Az adatokat árnyalhatja, hogy az illetékes hivatalok igyekszenek csak a legvégső esetben felfüggeszteni az anyagi támogatás utalását, ezért nem zárható ki, hogy azoknál a családoknál, ahol az igazolatlan órák száma ugyan már meghaladta a megengedett húszat, a szülőket sikerült jobb belátásra téríteni - áll a cikkben.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
