Januártól jön az áremelés: 2015-től mindenki többet fog fizetni

Szeptember helyett 2015 januárjától hatályos az a rendelet, amely egészségesebb ételek felszolgálását tette volna kötelezővé az iskolai és kórházi menzákon, és 20-25 százalékos áremelkedéssel járna - írja a Népszabadság.

  • Eduline
Fazekas István

A menzarendelet bevezetésének elhalasztását Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának családügyi államtitkára jelentette be, azzal az indokkal, hogy az üzemeltetőknek nem volt elég idejük felkészülni az egészségesebb menü összeállítására. A rendelet alapjául szolgáló szakmai ajánlások ugyanakkor már több mint egy éve ismertek - írja a Népszabadság. A lap szerint a döntés oka, hogy a menza díjának emelkedése nem tenne jót az önkormányzati választások előtti kampánynak.

Bár az államtitkár szerint nem fognak emelkedni a menzai díjak, a szolgáltatók ezt máshogy látják. Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke a lapnak elmondta: 20-25 százalékkal is drágulhat az új szabályok miatt a közétkeztetés, mivel jobb alapanyagokra, új konyhatechnológiai eljárásokra és egyes alapanyagokból (hús, tej) a korábbitól eltérő mennyiségekre van szükség.

A bölcsődékben például naponta négy deciliter tejet, legalább egyszer nyers zöldséget és gyümölcset, valamint kétadagnyi gabonaalapú ételt kell adni. Hároméves kor alatt csak zsíros tejet lehet kínálni, és erősen korlátozza a jogszabály az ételek só-, cukor- és szénhidráttartalmát is.

Tettinger hozzátette: a gyermek-közétkeztetés költségeinek körülbelül a felét az állam, a másik felét a szülők és a helyi önkormányzatok állják. Azt egyelőre nem tudni, hogy a változással járó többletköltséget ki fogja megfizetni.

A Népszabadság által megkérdezett budapesti szülők átlagosan naponta 300-350 forint ebédpénzt fizetnek. Ebben az összegben a tízórai, az ebéd és az uzsonna is benne lehet, de van olyan gimnázium, ahol csak az ebédért kérnek ennyit. A közétkeztetésben 1,2 millió gyermek vesz részt a bölcsődétől a középiskoláig. Az iskolagyümölcs-programról itt olvashattok, a legrosszabb menzakaják top 8-as listáját pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.