Szeptember helyett 2015 januárjától hatályos az a rendelet, amely egészségesebb ételek felszolgálását tette volna kötelezővé az iskolai és kórházi menzákon, és 20-25 százalékos áremelkedéssel járna - írja a Népszabadság.
A menzarendelet bevezetésének elhalasztását Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának családügyi államtitkára jelentette be, azzal az indokkal, hogy az üzemeltetőknek nem volt elég idejük felkészülni az egészségesebb menü összeállítására. A rendelet alapjául szolgáló szakmai ajánlások ugyanakkor már több mint egy éve ismertek - írja a Népszabadság. A lap szerint a döntés oka, hogy a menza díjának emelkedése nem tenne jót az önkormányzati választások előtti kampánynak.
Bár az államtitkár szerint nem fognak emelkedni a menzai díjak, a szolgáltatók ezt máshogy látják. Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke a lapnak elmondta: 20-25 százalékkal is drágulhat az új szabályok miatt a közétkeztetés, mivel jobb alapanyagokra, új konyhatechnológiai eljárásokra és egyes alapanyagokból (hús, tej) a korábbitól eltérő mennyiségekre van szükség.
A bölcsődékben például naponta négy deciliter tejet, legalább egyszer nyers zöldséget és gyümölcset, valamint kétadagnyi gabonaalapú ételt kell adni. Hároméves kor alatt csak zsíros tejet lehet kínálni, és erősen korlátozza a jogszabály az ételek só-, cukor- és szénhidráttartalmát is.
Tettinger hozzátette: a gyermek-közétkeztetés költségeinek körülbelül a felét az állam, a másik felét a szülők és a helyi önkormányzatok állják. Azt egyelőre nem tudni, hogy a változással járó többletköltséget ki fogja megfizetni.
A Népszabadság által megkérdezett budapesti szülők átlagosan naponta 300-350 forint ebédpénzt fizetnek. Ebben az összegben a tízórai, az ebéd és az uzsonna is benne lehet, de van olyan gimnázium, ahol csak az ebédért kérnek ennyit. A közétkeztetésben 1,2 millió gyermek vesz részt a bölcsődétől a középiskoláig. Az iskolagyümölcs-programról itt olvashattok, a legrosszabb menzakaják top 8-as listáját pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
