"Nehéz átmenetnek" nevezte a megyei fenntartású iskolák átadását az oktatási államtitkár.
"Nehéz átmenetnek" nevezte a megyei fenntartású iskolák átadását az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa az intézmények állami kézbe vételéről azt mondta, jó esetben a bonyolult megyei egyeztetési folyamat automatikusan, kevés adminisztrációval, "lényegében egy tollvonással és pecséttel" is működhet.
A 2012. szeptember elején hatályba lépő új köznevelési törvény a 26 éve megszűnt szakmai ellenőrzést is visszaállítja, a szabályozáson, a finanszírozás meghatározásán és az ellenőrzésen keresztül biztosítja az egész országban egységes megvalósulást - tette hozzá.
Hoffmann Rózsa úgy vélekedett, hogy a szeptembertől életbe lépő változásokból, a kialakuló új iskolarendszerből, "ha jól végezzük a dolgunkat", a pedagógusok nagyon keveset fognak megérezni, mert a fenntartói jogosultságok változása a pedagógusi munkát közvetlenül nem érinti. "Amit meg fognak érezni, az pozitív lesz" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az állam átvállalja a pedagógusok fizetését, míg jelenleg egy-egy intézmény működésének csak 45 százalékát garantálja a központi költségvetés.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
