A norvégiai Ringstabekk iskola negyven éve elbúcsúzott a tantárgyaktól, legalábbis a tanév nagyobb részében. A tanárok ugyanis úgy látták, a diákokat nem érdekli az, ami az órán elhangzik, nem jut el hozzájuk a tananyag. Ezért inkább bevonták a diákokat a tanulásba.
A VS Björn Bolstaddal, az úttörő iskola igazgatójával készített interjút. Bolstadt elmondta, sok norvég iskolában hasonló a rendszer, mint Magyarországon, részben ők is hasonlóan dolgoznak, bár ők átálltak a 60 perces órákra. A diákok reggel ugyanakkor kezdik az iskolát, délben ebédelnek és fix a tanítási nap végének időpontja is. Délelőtt és ebéd után is két-két óra van. A diákoknak részben „rendes órákat” tartanak – például matematikát vagy angolt -, de időről időre megtörik a rendszert és hetekig egy-egy, több tantárgyat érintő problémával foglalkoznak.
Hat hathetes szakaszra osztják az évet. Egy-egy szakasz első két hetében klasszikus tantárgyak szerint oktatnak, amivel tulajdonképpen felkészülnek a következő négy hétre, amikor viszont a hagyományos munka helyett történeteket dolgoznak fel a diákok.
Ez azzal kezdődik, hogy a tanár megtervezi, milyen univerzumban, világban mozognak majd. Például mondhatja azt, hogy a háttér Oslo fejlődése az 1900-as évek elején, amikor még sok gyári munkás volt. Az oktatási univerzum egy ház lenne a városban, a diákok valószínűleg egy családot alkotnának csoportonként, kapnának egy lakást a házban, és első körben ki kellene találniuk, hogy hívják őket, hogyan élnek, mit dolgoznak. Ehhez tudniuk kell, mik voltak a tipikus nevek, milyen ipar volt, a családi költségvetéshez még azt is ki kell kutatniuk, mennyi volt a fizetés, a tej, a kenyér ára. Amikor ez megvan, a tanár mondhatja, hogy sajnos fizetésnapon a családfő elitta a pénz felét. Itt meg lehet vitatni az etikai oldalát a kérdésnek, de szükség van új költségvetésre is. Lehet vita a gyárról, arról, hogy ha keveset termel, akkor inkább embereket rúgnak ki, vagy a béreket csökkentik. És ha az 1900-as évekről beszélünk, akár a tuberkolózis is felütheti a fejét, és akkor annak olvasnak utána, hogy mit kezdtek ezzel a betegséggel abban a korban.
Mivel őket is köti a nemzeti tanterv, kötelező osztályozniuk, bár úgy látják, a jegyek akadályozzák a tanítási folyamatot, mert elrontják a diákok motivációját.
Bolstad azt is elmondta, a digitalizáció elrontja a csapatmunkát, amióta ugyanis minden diáknak van iPadje, már nem beszélik meg a közös feladatot, hanem mindenki írja a saját részét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
