Egy forint extra pénzt nem kapott a Klik

Bár a kormány nagy sajtóvisszhang mellett jelentette be, hogy 38 milliárd forintot fordít a Klik hattyúdalának előadására, ám ez a pénz nem extra ráfordítás. http://eduline.hu/kozoktatas/2016/3/25/Tizmilliokkal_is_tobbet_fizethetett_az_alla_N9N96I

  • Eduline
Túry Gergely

Áprilisra a Klebelsberg Intézményfenntartó központ letudta 17 milliárdos adósságának túlnyomó részét, jelenleg 5,2 milliárd a Klik tartozásállománya. A kormány februárban jelentette be, hogy 38 milliárdot fordít a Klik működésére és adósságrendezésére.

A Napi.hu azonban kiderítette, hogy szó sincs az oktatásra fordítandó extra forrásokról. A megszüntetésre ítélt intézmény lényegében az év végére ütemezett forrásait csoportosítja át, azaz minden megmaradt forintot felélhet a nyárig. Gondoljunk bele, lényegében az éves költségvetés az adósságok miatt csak év közepéig tartott volna ki, ez a rendszer komoly alulfinanszírozottságára utal.

Emlékezetes, hogy januárról februárra a 3,3 milliárddal növekedett a tartozásállomány, amit a késedelmi kamat is jelentős összegekkel növelhetett.

De miért is ekkora baj ez, hogy egy intézmény feléli a megmaradt forrásait? Mivel egy úgy, továbbra is állami fenntartású rendszert kíván kialakítani a kormány, így az indulásnál sokat jelentene a Klik maradványa. Az új Klik - bár több, kisebb központ valósulhat meg - forrásainak megteremtése tehát valóban új források bevonását követeli meg, ez azonban nem szerepelt a tavaly elfogadott költségvetésben, vagyis az igencsak megcsappant tartalékhoz kell nyúlni.

A kormány vállát komoly teher nyomja: ha a Klikhez hasonlóan egy pazarló, más szempontból alultervezett költségvetésű, bürokratikus rendszert hoznak létre, csak további közpénzt égetnek el szemléletmódbeli és érdemi változtatások nélkül, ami a sokadik kudarca lenne az Orbán-kormány oktatáspolitikájának.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.