Olyan film kerül a mozikba, amelyet tényleg kötelező megnézni

Az eredeti bemutató után fél évszázaddal ismét mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet vasárnaptól országszerte vetítenek.

  • MTI

A forgalmazó közleménye felidézi, hogy Gárdonyi Géza azonos című történelmi regényéből Nemeskürty István írt forgatókönyvet. Ez alapján Várkonyi Zoltán rendezésében 1967-1968 során megvalósult a magyar filmgyártás addigi legnagyobb produkciója, a korszak legnagyobb színművészeivel, magas színvonalú filmes technikákkal és megannyi statisztával, hiszen a hadügyminiszter a Magyar Néphadsereg ötezer kiskatonáját vezényelte ki a forgatásra, ők alakították a török sereget.

A filmhez Szász Endre tervei alapján Pilisborosjenőn felépítették az egri vár mását. Több ezer fegyvert, korhű díszletek és jelmezek százait készítették el a forgatáshoz, amely több mint másfél évig tartott különböző magyarországi helyszíneken és Bulgáriában, a Fekete-tenger partján. 

A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a kor legkiválóbb színészeivel forgattak: Sinkovits Imre Dobó Istvánt alakította, Bárdy György pedig Jumurdzsákot formálta meg. Cecey Éva Venczel Vera szerepében, Kovács István pedig Bornemissza Gergely szerepében volt látható. Mellettük szerepelt még a filmben Benkő Péter, Gobbi Hilda, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Major Tamás, Szemere Vera, Bessenyei Ferenc, Koncz Gábor és Zenthe Ferenc is.

A film körüli felhajtásra jellemző volt, hogy akkoriban szokatlan módon már az előkészületekről és a forgatásról is folyamatosan cikkeztek az újságok, sőt Bornemissza Gergely és Cecey Éva szerepére Várkonyi közvéleménykutatást is indított az Ifjúsági Magazin hetilap hasábjain, amelyre tízezrével érkeztek szinte egyöntetű szavazatok. 

A bemutató hatalmas siker lett, az Egri csillagok a magyar filmgyártás máig meghatározó darabjává vált, amely az 1948 óta elkészült magyar mozifilmek közül a harmadik legnépszerűbb alkotás a maga kilencmillió feletti nézőszámával.

A filmtörténeti klasszikust az 50. évforduló alkalmából a Filmalap digitalizálási és felújítási programjában teljeskörűen, 4K felbontásban restaurálták a Filmarchívum és a Magyar Filmlabor szakemberei. Az alkotás szín- és fényvilágának felújítására a Filmarchívum Csukás Sándor operatőrt kérte fel, aki Szécsényi Ferencnek, az Egri csillagok operatőrének tanítványa, barátja volt. 

A nyilvános díszbemutatót vasárnap, a Pólus Mozi Nagytermében tartják, ahol a vetítés előtti felvezető beszélgetésen részt vesz Kovács István és Benkő Péter színművész is.  Az ugyanerre a napra eső 3. Európai Art Mozi Nap keretében országszerte számos további helyszínen vetítik az Egri csillagokat, többek között a budapesti Kino és Művész moziban, továbbá Szegeden, Pécsett, Szolnokon, Szombathelyen, Miskolcon, Székesfehérváron, Tapolcán, Cegléden és Gyöngyösön is, október 25-től pedig Egerben valamint a budapesti Tabán és Pólus Moziban is elérhető lesz a film. 

A legtöbb filmszínházban iskolák részére kedvezményes csoportos vetítéseken is megtekinthető az alkotás, ebben a forgalmazó Pannonia Entertainment nyújt szervezési segítséget a pedagógusoknak.

Kötelező olvasmányok? Van egy tippünk

Nagyon sok lehetőség és általában elég idő is van a kötelező könyvek elolvasására, azonban, ha még nem vetted rá magad, hogy belekezdj a feladatba, akkor már nincs sok időd a nyári szünet végéig. Ha semmiképpen nem tudod elolvasni a kötelező olvasmányokat, akkor segíthetsz a helyzeteden, ha legalább a belőlük készült filmadaptációt megnézed.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.