Három dúsgazdag híresség, aki még érettségit sem szerzett

Soha nem fejezték be a gimnáziumot, mégis maradandót alkottak, és a nevüket az egész világon ismerik.

  • Eduline

Soha nem fejezték be a gimnáziumot, mégis maradandót alkottak, és a nevüket az egész világon ismerik. A világ leggazdagabb emberei között is találunk olyanokat, akik a tanulásnál fontosabbnak tartották a munkát – és a döntésüket soha nem bánták meg.

Henry Ford (1863-1947)
Wikipedia

Henry Ford

Henry Ford egyike azoknak a hírességeknek, akik – bár elkezdték a gimnáziumot – soha nem szereztek érettségit. Ford 17 évesen már egy detroiti gépjavítóban dolgozott inasként, ugyanakkor saját gépjavító műhelye is volt. Kísérletezni kezdett, és 1903-ban megalapította a Ford Motor Companyt – 1920-ban már napi 1000 darabot gyártott a nevével fémjelzett automobilból. A Time a világ egyik legbefolyásosabb emberének nevezte Fordot.

John D. Rockefeller

Rockefellert az Egyesült Államok első milliárdosaként tartják számon, sokak szerint azonban ő volt minden idők leggazdagabb embere. Nem sikerült befejeznie a középiskolát, ám 1870-ben megalapította a világ első multinacionális nagyvállalatát, a Standard Oilt, és óriási vagyont szerzett.

Dave Thomas

A Wendy’s étteremlánc alapítója a munka miatt maradt ki az iskolából: már 12 éves korában a vendéglátóiparban dolgozott, 15 éves korában pedig ott is hagyta a gimnáziumot. Később a KFC-nél kapott állást, ám hamarosan saját éttermet alapított Ohióban, amelyet a lányáról, Wendyről nevezett el. Bár érettségi nélkül építette fel karrierjét, 61 évesen beiratkozott egy középiskolába, és végül megszerezte a bizonyítványt. Tudtad, hogy Steve Jobs és Mark Zuckerberg soha nem szerzett diplomát? A világ legsikeresebb „bukott diákjairól” itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.