Három dúsgazdag híresség, aki még érettségit sem szerzett

Soha nem fejezték be a gimnáziumot, mégis maradandót alkottak, és a nevüket az egész világon ismerik.

  • Eduline

Soha nem fejezték be a gimnáziumot, mégis maradandót alkottak, és a nevüket az egész világon ismerik. A világ leggazdagabb emberei között is találunk olyanokat, akik a tanulásnál fontosabbnak tartották a munkát – és a döntésüket soha nem bánták meg.

Henry Ford (1863-1947)
Wikipedia

Henry Ford

Henry Ford egyike azoknak a hírességeknek, akik – bár elkezdték a gimnáziumot – soha nem szereztek érettségit. Ford 17 évesen már egy detroiti gépjavítóban dolgozott inasként, ugyanakkor saját gépjavító műhelye is volt. Kísérletezni kezdett, és 1903-ban megalapította a Ford Motor Companyt – 1920-ban már napi 1000 darabot gyártott a nevével fémjelzett automobilból. A Time a világ egyik legbefolyásosabb emberének nevezte Fordot.

John D. Rockefeller

Rockefellert az Egyesült Államok első milliárdosaként tartják számon, sokak szerint azonban ő volt minden idők leggazdagabb embere. Nem sikerült befejeznie a középiskolát, ám 1870-ben megalapította a világ első multinacionális nagyvállalatát, a Standard Oilt, és óriási vagyont szerzett.

Dave Thomas

A Wendy’s étteremlánc alapítója a munka miatt maradt ki az iskolából: már 12 éves korában a vendéglátóiparban dolgozott, 15 éves korában pedig ott is hagyta a gimnáziumot. Később a KFC-nél kapott állást, ám hamarosan saját éttermet alapított Ohióban, amelyet a lányáról, Wendyről nevezett el. Bár érettségi nélkül építette fel karrierjét, 61 évesen beiratkozott egy középiskolába, és végül megszerezte a bizonyítványt. Tudtad, hogy Steve Jobs és Mark Zuckerberg soha nem szerzett diplomát? A világ legsikeresebb „bukott diákjairól” itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.