De mi az a szakgimnázium? Kinek való, és kinek nem?

Péntekig lehet jelentkezni a központi írásbeli felvételire - ezen a vizsgán azoknak a diákoknak kell részt venniük, akik olyan középiskolába jelentkeznek, amelyek kötelezővé tették az írásbeli felvételit. Ha egyelőre az iskolatípusok rendszerében is elvesztek, segítünk: mai cikkünkben elmagyarázzuk, mik azok a szakgimnáziumok.

  • Eduline

Szakgimnázium? Az milyen iskola?

A szakgimnázium a szakközépiskolák új (vagy nem is annyira új, két éve nevezték át az szakképző intézményeket) neve. Vigyázat: a szakközépiskola kifejezés ma már a korábbi szakiskolákat jelzi.

hvg.hu

Kapnak érettségit a diákok a képzés végén?

Igen, kapnak. A négy fő tárgy - magyar, matek, történelem, idegen nyelv - mellett a végzősök kötelesek szakmai tárgyból is érettségizni. Újdonság a korábbi rendszerhez épest, hogy az érettségi mellé szakmai papírt kapnak, ám igazán piacképes végzettséget azonban csak az ötödik évben szereznek.

Kinek jó választás?

Jó választás lehet azoknak, akik 14 évesen pontosan tudják, milyen szakma érdekli őket, és később sem gondolják meg magukat. A hiányszakmát választók ösztöndíjat kaphatnak, és ezekkel a szakképesítésekkel valóban könnyű elhelyezkedni - itthon és külföldön is.

Ezek a diákok kaphatnak ösztöndíjat a következő tanévben: itt a szakmalista

Megjelent a Magyar Közlönyben a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listája - azok a diákok, akik ezek közül választanak, ösztöndíjat kaphatnak. A Szabóky Adolf ösztöndíjat azok a diákok kaphatják meg, akik szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában tanulnak, és a hiányszakmák közül választanak. A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, a 32886.

És kinek nem?

Rizikós szakgimnáziumot választani, ha a diák 14 évesen még nem tudja, mi érdekli őt igazán. A szakmacsoporthoz igazított természettudományos oktatás, a szakmai órák magas száma és a kötelező szakmai érettségi nehézkessé teszi az átjárást a különböző szakmacsoportokat oktató szakgimnáziumok között.

A szakgimnazisták tényleg nem tanulnak bioszt, földrajzot, fizikát?

A szakgimnazisták kilencedikesként heti három órában "komplex természettudományt" tanulnak, a tizedik évfolyamtól pedig négy helyett mindössze egy, a szakmacsoportjukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat. Van lehetőség egy második természettudományos tárgy oktatására is, de ezzel nem minden iskola él.

Magyarból, matekból is kevesebb órájuk van?

Nem, a szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut. A gimnáziumokkal ellentétben ezekben az intézményekben továbbra is csak egy idegen nyelv oktatása kötelező - azt heti négy órában tanulják a diákok.

És szakmai tárgyakból hány órájuk van?

A korábbinál magasabb a szakmai órák száma: a 9. évfolyamosok például legalább heti 11, a tizedikesek 12, a tizenegyedikesek és a végzősök pedig legalább heti 10-10 szakmai órával számolhatnak.

Ezt a határidőt nem szabad elfelejteni: péntekig jelentkezhettek a központi középiskolai felvételire

Péntekig kell jelentkezniük a központi középiskolai írásbelire az általános iskolásoknak - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn. A középfokú iskolák már korábban közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen tanulmányi területeket indítanak a 2018/2019. tanévben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.