De mi az a szakgimnázium? Kinek való, és kinek nem?

Péntekig lehet jelentkezni a központi írásbeli felvételire - ezen a vizsgán azoknak a diákoknak kell részt venniük, akik olyan középiskolába jelentkeznek, amelyek kötelezővé tették az írásbeli felvételit. Ha egyelőre az iskolatípusok rendszerében is elvesztek, segítünk: mai cikkünkben elmagyarázzuk, mik azok a szakgimnáziumok.

  • Eduline

Szakgimnázium? Az milyen iskola?

A szakgimnázium a szakközépiskolák új (vagy nem is annyira új, két éve nevezték át az szakképző intézményeket) neve. Vigyázat: a szakközépiskola kifejezés ma már a korábbi szakiskolákat jelzi.

hvg.hu

Kapnak érettségit a diákok a képzés végén?

Igen, kapnak. A négy fő tárgy - magyar, matek, történelem, idegen nyelv - mellett a végzősök kötelesek szakmai tárgyból is érettségizni. Újdonság a korábbi rendszerhez épest, hogy az érettségi mellé szakmai papírt kapnak, ám igazán piacképes végzettséget azonban csak az ötödik évben szereznek.

Kinek jó választás?

Jó választás lehet azoknak, akik 14 évesen pontosan tudják, milyen szakma érdekli őket, és később sem gondolják meg magukat. A hiányszakmát választók ösztöndíjat kaphatnak, és ezekkel a szakképesítésekkel valóban könnyű elhelyezkedni - itthon és külföldön is.

Ezek a diákok kaphatnak ösztöndíjat a következő tanévben: itt a szakmalista

Megjelent a Magyar Közlönyben a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listája - azok a diákok, akik ezek közül választanak, ösztöndíjat kaphatnak. A Szabóky Adolf ösztöndíjat azok a diákok kaphatják meg, akik szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában tanulnak, és a hiányszakmák közül választanak. A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, a 32886.

És kinek nem?

Rizikós szakgimnáziumot választani, ha a diák 14 évesen még nem tudja, mi érdekli őt igazán. A szakmacsoporthoz igazított természettudományos oktatás, a szakmai órák magas száma és a kötelező szakmai érettségi nehézkessé teszi az átjárást a különböző szakmacsoportokat oktató szakgimnáziumok között.

A szakgimnazisták tényleg nem tanulnak bioszt, földrajzot, fizikát?

A szakgimnazisták kilencedikesként heti három órában "komplex természettudományt" tanulnak, a tizedik évfolyamtól pedig négy helyett mindössze egy, a szakmacsoportjukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat. Van lehetőség egy második természettudományos tárgy oktatására is, de ezzel nem minden iskola él.

Magyarból, matekból is kevesebb órájuk van?

Nem, a szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut. A gimnáziumokkal ellentétben ezekben az intézményekben továbbra is csak egy idegen nyelv oktatása kötelező - azt heti négy órában tanulják a diákok.

És szakmai tárgyakból hány órájuk van?

A korábbinál magasabb a szakmai órák száma: a 9. évfolyamosok például legalább heti 11, a tizedikesek 12, a tizenegyedikesek és a végzősök pedig legalább heti 10-10 szakmai órával számolhatnak.

Ezt a határidőt nem szabad elfelejteni: péntekig jelentkezhettek a központi középiskolai felvételire

Péntekig kell jelentkezniük a központi középiskolai írásbelire az általános iskolásoknak - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn. A középfokú iskolák már korábban közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen tanulmányi területeket indítanak a 2018/2019. tanévben.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.