Czunyiné: Az oktatásban az integráció mindig drága

A tömeges betelepítés hatalmas többletterhet jelentene a magyar gazdaságnak: veszélyeztetné mind a gyermekjóléti és a szociális, mind a köznevelési rendszer jogszerű működését - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára hétfőn este.

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Czunyiné Bertalan Judit elmondta: jelenleg ötvenkét migráns gyermek jár általános iskolába Magyarországon, ők azonban nem a mostani bevándorlási hullámmal érkeztek. Akár már egy éve az országban tartózkodó politikai menekültekről van szó, akik helyzete jogilag rendeződött, viszont még így is nehéz biztosítani, hogy megjelenjenek az iskolában. Iskolába kell járniuk a bevándorló diákoknak is

Az államtitkár szerint ezért hatalmas problémát okozhat, ha "szegednyi" embert telepítenek be, hiszen ebben az esetben tömegesen jelennek majd meg a közoktatásban migráns kiskorúak, olyanok is, akik kísérő nélkül érkeztek Magyarországra.

Czunyiné Bertalan Judit azt mondta, az uniós kvóta nemcsak értelmetlen és jogszerűtlen, hanem veszélyes is, mert egyáltalán nem tervezhető: megbecsülni sem tudja, hogy mekkora terhet jelentene a magyar költségvetésnek, de az biztos, hogy nagyon nagyot.

Kiemelte, hogy az oktatásban az integráció mindig drága. Sok migráns csupán a saját anyanyelvét ismeri, ezért a magyart mint idegen nyelvet kellene oktatni nekik, ehhez azonban nincs elég tanár. Mindezt ráadásul úgy kellene megvalósítani, hogy a változás ne veszélyeztesse az iskola többi tanulójának fejlődését - hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.