"A kamaszoknak a nyolcórai kezdés is kínszenvedés, nemhogy a hétórai"

Eddig majdnem ötvenezren töltötték le az új Nemzeti alaptanterv tervezetét – mondta Csépe Valéria, a NAT-tervezetet készítő kutatócsoport szakmai vezetője.

  • Eduline
Fülöp Máté

Csépe Valéria a Magyar Időknek azt mondta, olyan alaptantervet igyekeztek készíteni, „amely a legkorszerűbb tanulástudományi eredményekre alapoz, ötvözi a magyar és európai kultúrát és hagyományait, a hazai pedagógia progresszív irányzatait, valamint a modern műveltség – nemzetközi egyetértést élvező – elveit”.

A diákok túlterheléséről azt mondta, annak számos összetevője van, nem minden eredeztethető a NAT-ból. „Munkánk során – s ez különösen fontos lesz a kerettanterveknél – az ismeretek mennyiségét kellett minden fejlesztő munkacsoportnak úgy csökkentenie, hogy az új ismeretek megértése, feldolgozása ne töltse ki a teljes tanórai keretet, s a fennmaradó időben lehessen a lemaradókat támogatni, a tehetségeseknek több feladatot adni, s mindenkinek biztosítani a megjelölt tanulási eredménycélok elérését. Félreértés ne essék, itt most nem az órakeretekről beszélek, hanem egy adott tantárgy számára biztosítandó alapóraszámon belüli lehetőségekről” – magyarázta.

Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?

Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.

A nulladik órát nem javasolja, az ugyanis – mondta – megzavarja az alvás-ébrenléti ciklust, „a kamaszoknak a nyolcórai kezdés is kínszenvedés, nemhogy a hétórai, a 11. és 12. osztályban javasolt maximum 34 tanóra későbbi kezdéssel is teljesíthető”.

Az alaptanterv tervezetében szereplő nulladik, iskola-előkészítő évfolyamról azt mondta, „a gyerekek testi, lelki és szellemi érése és fejlődése igen eltérő szinten tart az első osztály kezdetén, s ennek a jelentős eltérésnek a kiegyenlítésére lehetséges megoldás az óvoda és az első osztály közé beiktatott felkészítő osztály. Az érési, fejlődési késés jól megfigyelhető, illetve mérhető sok fontos területen, így a nyelvi teljesítményben, az emlékezeti és figyelmi működésben, az érzelmi fejlettségben s a magatartás szabályozásában. A felkészítő osztályok indítása ott javasolt, ahol erre szükség van, az iskola felkészült, a feltételek adottak, s a szülők is elfogadják”.

Ennyi kötelező órájuk lenne a diákoknak az új Nemzeti alaptanterv szerint

Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.