Eddig majdnem ötvenezren töltötték le az új Nemzeti alaptanterv tervezetét – mondta Csépe Valéria, a NAT-tervezetet készítő kutatócsoport szakmai vezetője.
Csépe Valéria a Magyar Időknek azt mondta, olyan alaptantervet igyekeztek készíteni, „amely a legkorszerűbb tanulástudományi eredményekre alapoz, ötvözi a magyar és európai kultúrát és hagyományait, a hazai pedagógia progresszív irányzatait, valamint a modern műveltség – nemzetközi egyetértést élvező – elveit”.
A diákok túlterheléséről azt mondta, annak számos összetevője van, nem minden eredeztethető a NAT-ból. „Munkánk során – s ez különösen fontos lesz a kerettanterveknél – az ismeretek mennyiségét kellett minden fejlesztő munkacsoportnak úgy csökkentenie, hogy az új ismeretek megértése, feldolgozása ne töltse ki a teljes tanórai keretet, s a fennmaradó időben lehessen a lemaradókat támogatni, a tehetségeseknek több feladatot adni, s mindenkinek biztosítani a megjelölt tanulási eredménycélok elérését. Félreértés ne essék, itt most nem az órakeretekről beszélek, hanem egy adott tantárgy számára biztosítandó alapóraszámon belüli lehetőségekről” – magyarázta.
Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
A nulladik órát nem javasolja, az ugyanis – mondta – megzavarja az alvás-ébrenléti ciklust, „a kamaszoknak a nyolcórai kezdés is kínszenvedés, nemhogy a hétórai, a 11. és 12. osztályban javasolt maximum 34 tanóra későbbi kezdéssel is teljesíthető”.
Az alaptanterv tervezetében szereplő nulladik, iskola-előkészítő évfolyamról azt mondta, „a gyerekek testi, lelki és szellemi érése és fejlődése igen eltérő szinten tart az első osztály kezdetén, s ennek a jelentős eltérésnek a kiegyenlítésére lehetséges megoldás az óvoda és az első osztály közé beiktatott felkészítő osztály. Az érési, fejlődési késés jól megfigyelhető, illetve mérhető sok fontos területen, így a nyelvi teljesítményben, az emlékezeti és figyelmi működésben, az érzelmi fejlettségben s a magatartás szabályozásában. A felkészítő osztályok indítása ott javasolt, ahol erre szükség van, az iskola felkészült, a feltételek adottak, s a szülők is elfogadják”.
Ennyi kötelező órájuk lenne a diákoknak az új Nemzeti alaptanterv szerint
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
