Csak a Tigáz 72 milliót hajtott be a Kliken a számlákon túl

Korábban megpróbáltuk felbecsülni, hogy a fizetetlen számlák miatt mekkora késedelmes tartozást halmozott fel a Klik, de önmagában a Tigáz lefedte az összeg jelentős részét. A késedelmes tartozások így könnyen százmilliókkal növelhették az eredeti tartozásállományt, a puszta tétlenség és a Klik költségvetésének alultervezése miatt.

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

Márciusi írásunkban a lehető legjóindulatúbb becslést készítettük el, hogy a jegybanki alapkamat szerint mekkora mértékben növelhette a Klik számlatartozásait a késedelmi kamat. Mivel számos beszállítója van a Kliknek, így már ekkor is jeleztük, hogy a lényegesen magasabbak lehetnek a számok, hiszen mások magasabb kamattal is számolhatnak a minimálisnak számító alapkamathoz képest.

Tízmilliókkal is többet fizethetett az állam a Klik késedelmes tartozásai miatt

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ február végére 17 milliárd forintos tartozást halmozott fel. Megnéztük, hogy a késedelem miatt mekkora összeggel növekedhetett az eredeti számlatartozás törlesztése, ennek érdekében matekpéldába illő számításokba kezdtünk. A Klebelsberg Intézményfenntartó központ tartozásai miatt előfordult, hogy kabátban kellett iskolába menniük a diákoknak az órákra, rendszeresen elfogyott a kréta, elmaradtak a szükséges iskolafelújítások, illetve nyomtatópapírra sem futotta.

Ekkor 11 milliárd forint volt a Klik könyvelt tartozása, mint ismert, a teljes tartozás elérte a 17 milliárd forintot is a végén. Előbbi összeggel számolva a legkisebb tartozás mértékét 32 millió forintban határoztuk meg, ám nem győztük hangsúlyozni, hogy bővel elérheti a valóságban a százmilliós értéket.

Nem csalódtunk, Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy mekkora behajtási költségátalányt érvényesítettek a gázszolgáltatók a Klikkel szemben. Rétvári Bence államtitkár válaszából kiderült, hogy egyedül a Tigáz élt ezzel, összesen 72 500 700 forintot hajtottak be a Klikkel szemben.

Ma is tanultam valamit
A behajtási költségátalányt az Európai Unió minden tagországában kötelezően bevezették. Lényege, hogy időbeli számlafizetésre ösztönözze a cégeket. A számlatartozáson túl egy büntető jellegű extra költséget követelhetnek a szolgáltatók.

Ez az egyetlen tétel a minimális becslésünkkel együtt máris százmilliós nagyságrendbe emelte a késedelmes tartozások mértékét. Figyelembe véve, hogy önmagában egy szolgáltató képes volt erre, a késedelmes tartozások összesen - korábbi félelmeinket igazolva - könnyen elérhetik a több száz millió forintos tételt. Azaz a Klik fizetésképtelensége, egyben a kormány sokáig húzódó tétlensége további adóforintok elpazarlásához vezetett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.