Busásan megfizették az Orbán Viktort tankönyvbe foglaló írókat

Szakértői vélemény szerint kiugróan magas összegért dolgoztak a nyolcadikos állami történelemkönyven a szerzők.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Szeptemberben kavart kisebb vihart, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több ízben is szerepel az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott nyolcadik osztályos törikönyvben. A miniszterelnöktől ráadásul egy 2015-ös beszédét is idézték, ami a bevándorlásról szólt - vélemények szerint kellő történelmi távlat nélkül, egyoldalúan. Az akkori visszhangok szerint Orbánról előnyösebb képet mutattak be, mint Gyurcsány Ferencről, Medgyessy Péterről vagy akár Angela Merkelről.

Az OFI az új generációs és a kísérleti tankönyveit több milliárd forint uniós támogatásból valósította meg. E tankönyv esetében az OFI szerint nem hívtak le EU-s forrást. Romankovics András, a tankönyvkiadókat képviselő TANOSZ vezetője a hvg.hu megkeresésére elmondta, hogy a vizsgált tankönyv esetében a kiadási költségek átlagosnak mondhatók, egyedül a MTVA számára kifizetett 227 ezer forintot furcsállta, amit illusztráló fotókért fizettek.

A két szerző díja azonban más kategória: Horváth Péter 10,1 millió forintot, Ispánovity Márta pedig 2,66 millió forintot kapott. Ez magas összegnek szám Romankovics szerint, kiváltképp azért, hogy egy korábbi tankönyvet kellett csak átdolgozni. Az összeg ráadásul nem is itt fog megállni, ugyanis a szerződésükben szerepel, hogy hat év múlva egy újabb kiadást készítenek, ekkor újabb számlákat adhat be az író páros.

A portálnak nyilatkozó Dupcsik Csaba tankönyvíró meglátása szerint az állami tankönyvkiadás a minél több EU-s forrás lehívásán alapszik. A gyors munkával készült tankönyveket eddig 800 millió forintért kellett javítani. Az uniós támogatás viszont arra alkalmas, hogy mesterségesen alacsonyan tartsa a tankönyv árát, így kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a magánkiadók tankönyvei.

Az oktatási jogok bizosa dönt a történelemkönyvbe került miniszterelnökök kérdésében

Nem csak szülők, de szakértők is úgy vélik, hogy kiegyensúlyozottság nélkül került bele a 8. állami történelemkönyvbe Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter miniszterelnökök. Az MSZP Aáry-Tamás Lajoshoz fordul, hogy vizsgálja ki, hogy szabályszerű-e a politikusok megjelenítése, mert szerintük Orbánról kedvezőbb képet festenek.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.