"Arra a tananyagra, amit az állami oktatási rendszerben megkövetelnek, elég napi két óra"

"Egy gyerekre jutó költség 100 ezer forint, plusz az étkezés, ami nagyjából 25 ezer forint havonta. Tudjuk, hogy ez jelentős összeg, kevés család engedheti meg magának, ezért a kezdettől fogva úgy gondolkodtunk, hogy legyen ebben rugalmasság" - mondta a Budapest Schoolról Vészi Gábor, aki menedzserként a Facebooknál dolgozott, tavaly viszont hazajött, és a Budapest Schoolt szervezi önkéntesként.

  • Eduline

"Mindegyik iskolánk egy önálló gazdasági egység, ahova a szülők befizetik a tandíjat, és azt ott helyben el is költik. Nagyjából 60% szokott tanári fizetésekre menni, 20% az ingatlanra, a maradék 20% pedig az egyebekre. Az első két évben így is határozottan veszteséges volt a dolog, elég volt, ha például egy család elment az egyik csoportból, mert máris mínuszban volt a csoport. Idén elértük, hogy nagyjából mindegyik iskolánk nullában van, a következő lépcső az, hogy a központnak is adjanak valamennyi pénzt az iskolák, hogy például nekem is legyen fizetésem" - mondta a Portfoliónak Vészi Gábor, a Budapest School egyik alapítója és önkéntese.

2017 őszén már 150 gyerekkel öt helyszínen indul a tanév, szeptemberben pedig Szegeden, Solymáron és Budafokon nyitnak újabb iskolákat. "Olyan oktatást szeretnénk biztosítani, amelyben a gyermekeink természetes módon sajátítják el a boldog élethez szükséges gondolkodásmódot és képességeket" - olvasható a Budapest School honlapján az iskola küldetése.

Egy gyerekre jutó költség 100 ezer forint, plusz az étkezés, ami nagyjából 25 ezer forint havonta. "Tudjuk, hogy ez jelentős összeg, kevés család engedheti meg magának, ezért a kezdettől fogva úgy gondolkodtunk, hogy legyen ebben rugalmasság. Ha például valaki önként bevállal magasabb hozzájárulást, mert megteheti, akkor valaki más akár ingyen is tanulhat nálunk, persze ezekre az ingyenes helyekre sokkal nagyobb a túljelentkezés. Azt szeretnénk, ha a szülők is átéreznék, hogy ez egy közösség, ha ők többet fizetnek be, akkor valaki más ingyen tanulhat, vagy például új eszközöket vehetünk a gyerekük csoportjába" - tette hozzá.

Vészi Gábor szerint nagyon sok szülő izgul a jegyeken, hiszen a magántanulók is vizsgáznak félévente. "Amikor elindítottuk a Budapest Schoolt, akkor több alternatív iskolával beszéltünk, arra a következtetésre jutottunk, hogy arra a tananyagra, amit az állami oktatási rendszerben megkövetelnek, elég napi két óra, ha megfelelően differenciálva tanulnak a gyerekek. Ennek a lényege, hogy addig ne menjünk tovább, amíg nem értjük az anyagot, így biztos alapokra építsünk" - magyarázta, hozzátéve: egy-két éven belül a gimnáziumi oktatást is szeretnék elindítani.

Itt a lista: ezek lehetnek az ország legjobb általános iskolái

Több tízezer szülő áll komoly döntés előtt, április közepén tartják az általános iskolák a beiratkozást. De vajon milyen szempontokat érdemes figyelembe venni választás előtt, ha valaki nem a körzetes iskolába küldené a gyermekét? Mit árul el egy általános iskoláról a kompetenciamérés eredménye?

„Nálunk nem lesznek egységes, frontális foglalkozások" - indul az AKG általános iskolája

Nem lesznek tantárgyak, helyette kompetenciaterületeket határoznak meg, a napirendet pedig nem az óra-szünet-csengő háromszögre fűzik majd fel - mondta az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) szeptemberben induló általános iskolájáról Niedermüller Anna, a projekt felelőse. Hogyan értékelik majd a diákokat, és miért lesz „majdnemiskola" az „AKG általános"?

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna