Botrányos feladat került egy nyolcadikos földrajztankönyvbe

Ki a kövér disznó és ki a deviáns kismalac?

  • Unyatyinszki György

Egy politikailag sajátos, német- és unióellenes karikatúrát szerkesztettek feladatként egy nyolcadikosoknak szóló földrajz tankönyvbe szúrta ki a huppa.hu. Bár a tankönyvet nem nevezték meg, végüls kiderült, hogy az állami kísérleti 8. osztályos földrajztankönyvről van szó (lásd a Frissítést).

huppa.hu

Az ábrán azt kell értelmezni, hogy míg sok uniós tagország a leggazdagabb németeken lóg, addig a magyar kismalac maga boldogul. A kormány EU-ellenes, valamint gazdaságpolitikában is unortodox iránya úgy tűnik, hogy az állami kiadású könyvben is megmutatkozott. Azonban a tények mást mondanak:

  • 2015-ben az MTI által közölt statisztikai adatok alapján évek óta fennálló kereskedelmi többlete van a magyar gazdaságnak a németekével szemben, vagyis több árut szállítunk oda, mint amennyit onnan importálunk. A németek a legnagyobb vásárlóink is.
  • A legnagyobb magyarországi befektetők németek, elég csak a Mercedesre vagy a Telekomra gondolnunk.

A feladat tehát nem csak a politikai semlegesség, de a tényszerűség oldaláról is megkérdőjelezhető.

Busásan megfizették az Orbán Viktort tankönyvbe foglaló írókat

Szakértői vélemény szerint kiugróan magas összegért dolgoztak a nyolcadikos állami történelemkönyven a szerzők. Szeptemberben kavart kisebb vihart, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több ízben is szerepel az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott nyolcadik osztályos törikönyvben. A miniszterelnöktől ráadásul egy 2015-ös beszédét is idézték, ami a bevándorlásról szólt - vélemények szerint kellő történelmi távlat nélkül, egyoldalúan.

Frissítés:

Olvasói jelzésre kutattunk több kiadványt is, így kiderült, hogy nem a Nemzeti Tankönyvkiadó által kiadott Panoráma - Földrajz 8. könyvben volt a feladat, hanem az állami kísérleti tankönyvben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.