Bődületes helyesírási hiba az iskola előtt

A helytelen írás iskolapéldájával szolgáltak aszfaltfestők egy iskola előtt Nagy-Britanniában: rosszul írták az útra...

  • MTI

A helytelen írás iskolapéldájával szolgáltak aszfaltfestők egy iskola előtt Nagy-Britanniában: rosszul írták az útra az iskola szót, SCHOOL helyett SCHOUL-nak - magyarul körülbelül ISKULÁnak.

A gyerekeknek jobban megy a helyesírás, mert ők hívták fel a figyelmet a hibára, ráadásul egy 6 éves, első osztályos gyerek vette észre, hogy az útkarbantartók hadilábon állnak a betűvetéssel. A hatalmas felirat Oxfordban van, de legalább nem az egyetem, hanem a Wolverton általános iskola előtt.

A gyerekek szülei szerint az aszfaltfestőknek nem ártana, ha visszakerülnének egy kis továbbképzésre az iskolapadba. Ez nem fog megtörténni, de egyelőre az sem, hogy a hibát kijavítanák, legalábbis az illetékes önkormányzat azt mondta, hogy nincs ilyen terve.

Nagy-Britanniában egyre több a szarvashiba a feliratokban, februárban egy autópályán hökkenhettek meg autósok a KEER CLEAP - HAGYJN SZABADOA - felszólításon.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.