Az ombudsman a jövőben különös figyelemmel kívánja nyomon követni a köznevelési törvénynek az esélyegyenlőségre és a...
Az ombudsman a jövőben különös figyelemmel kívánja nyomon követni a köznevelési törvénynek az esélyegyenlőségre és a társadalmi integrációra tett hatásait - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn. A közlemény szerint Szabó Máté ehhez számít Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár együttműködésére.
A hivatal azt írta, hogy a jogszabálytervezetek ombudsmani véleményezésével kapcsolatos eddigi gyakorlatot az esetlegesség jellemezte, ám január 1-je óta az alapvető jogok biztosa már nemcsak a jogszabálytervezetek készítőinek a belátásától függően, hanem törvény rendelkezése alapján is véleményezni köteles a jogszabályok tervezetét.
Az oktatásért felelős államtitkár együttműködésével kapcsolatban a közleményben utaltak arra, hogy a biztos egyik kiemelt feladata a gyermeki jogok védelme, az oktatás szabályozása pedig gyermekeket megillető jogokat érint.
Mint írták, a biztos akkor tud eleget tenni a kötelezettségének, ha az oktatást érintő valamennyi jogszabálytervezetet véleményezheti. Jelezték, erre a véleményalkotásra a köznevelési törvény előkészítése során Szabó Máténak nem volt lehetősége.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felidézte, 2011 végén az Országgyűlés – a felsőoktatásról, a köznevelésről, illetve a szakképzésről szóló törvények elfogadásával – átalakította az oktatás teljes rendszerét. Ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy még számos további, végrehajtó jellegű jogszabályt kell elfogadni, az előkészítés munkájában pedig az ombudsmannak részt kell vennie, s ez - mint fogalmaztak - különösen fontossá teszi az ombudsmani hivatal és az oktatási államtitkárság együttműködését.
Az oktatási rendszerben történő változtatások között utaltak arra, hogy a köznevelési intézmények a jövőben "főszabályként" állami irányítás és fenntartás alá kerülnek, s ennek során úgynevezett iskolaközpontok kialakítása várható.
Az ombudsmani hivatal emlékeztetett arra, hogy Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a jogszabálytervezet tavalyi véleményezése során ezzel kapcsolatban azt vetette fel: integrációs szempontokat is érvényesíteni kellene, tekintettel arra, hogy a jelenlegi közoktatási rendszerben nagy számban működnek a tanulók halmozottan hátrányos helyzete, illetve cigány származása alapján szegregált intézmények, osztályok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
