Az ombudsmant is kihagyták Hoffmannék az egyeztetésekből?

Az ombudsman a jövőben különös figyelemmel kívánja nyomon követni a köznevelési törvénynek az esélyegyenlőségre és a...

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az ombudsman a jövőben különös figyelemmel kívánja nyomon követni a köznevelési törvénynek az esélyegyenlőségre és a társadalmi integrációra tett hatásait - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn. A közlemény szerint Szabó Máté ehhez számít Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár együttműködésére.

A hivatal azt írta, hogy a jogszabálytervezetek ombudsmani véleményezésével kapcsolatos eddigi gyakorlatot az esetlegesség jellemezte, ám január 1-je óta az alapvető jogok biztosa már nemcsak a jogszabálytervezetek készítőinek a belátásától függően, hanem törvény rendelkezése alapján is véleményezni köteles a jogszabályok tervezetét.

Az oktatásért felelős államtitkár együttműködésével kapcsolatban a közleményben utaltak arra, hogy a biztos egyik kiemelt feladata a gyermeki jogok védelme, az oktatás szabályozása pedig gyermekeket megillető jogokat érint. 

Mint írták, a biztos akkor tud eleget tenni a kötelezettségének, ha az oktatást érintő valamennyi jogszabálytervezetet véleményezheti. Jelezték, erre a véleményalkotásra a köznevelési törvény előkészítése során Szabó Máténak nem volt lehetősége.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felidézte, 2011 végén az Országgyűlés – a felsőoktatásról, a köznevelésről, illetve a szakképzésről szóló törvények elfogadásával – átalakította az oktatás teljes rendszerét. Ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy még számos további, végrehajtó jellegű jogszabályt kell elfogadni, az előkészítés munkájában pedig az ombudsmannak részt kell vennie, s ez - mint fogalmaztak - különösen fontossá teszi az ombudsmani hivatal és az oktatási államtitkárság együttműködését.

Az oktatási rendszerben történő változtatások között utaltak arra, hogy a köznevelési intézmények a jövőben "főszabályként" állami irányítás és fenntartás alá kerülnek, s ennek során úgynevezett iskolaközpontok kialakítása várható.

Az ombudsmani hivatal emlékeztetett arra, hogy Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a jogszabálytervezet tavalyi véleményezése során ezzel kapcsolatban azt vetette fel: integrációs szempontokat is érvényesíteni kellene, tekintettel arra, hogy a jelenlegi közoktatási rendszerben nagy számban működnek a tanulók halmozottan hátrányos helyzete, illetve cigány származása alapján szegregált intézmények, osztályok.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.