Az ombudsmant is kihagyták Hoffmannék az egyeztetésekből?

Az ombudsman a jövőben különös figyelemmel kívánja nyomon követni a köznevelési törvénynek az esélyegyenlőségre és a...

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az ombudsman a jövőben különös figyelemmel kívánja nyomon követni a köznevelési törvénynek az esélyegyenlőségre és a társadalmi integrációra tett hatásait - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn. A közlemény szerint Szabó Máté ehhez számít Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár együttműködésére.

A hivatal azt írta, hogy a jogszabálytervezetek ombudsmani véleményezésével kapcsolatos eddigi gyakorlatot az esetlegesség jellemezte, ám január 1-je óta az alapvető jogok biztosa már nemcsak a jogszabálytervezetek készítőinek a belátásától függően, hanem törvény rendelkezése alapján is véleményezni köteles a jogszabályok tervezetét.

Az oktatásért felelős államtitkár együttműködésével kapcsolatban a közleményben utaltak arra, hogy a biztos egyik kiemelt feladata a gyermeki jogok védelme, az oktatás szabályozása pedig gyermekeket megillető jogokat érint. 

Mint írták, a biztos akkor tud eleget tenni a kötelezettségének, ha az oktatást érintő valamennyi jogszabálytervezetet véleményezheti. Jelezték, erre a véleményalkotásra a köznevelési törvény előkészítése során Szabó Máténak nem volt lehetősége.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felidézte, 2011 végén az Országgyűlés – a felsőoktatásról, a köznevelésről, illetve a szakképzésről szóló törvények elfogadásával – átalakította az oktatás teljes rendszerét. Ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy még számos további, végrehajtó jellegű jogszabályt kell elfogadni, az előkészítés munkájában pedig az ombudsmannak részt kell vennie, s ez - mint fogalmaztak - különösen fontossá teszi az ombudsmani hivatal és az oktatási államtitkárság együttműködését.

Az oktatási rendszerben történő változtatások között utaltak arra, hogy a köznevelési intézmények a jövőben "főszabályként" állami irányítás és fenntartás alá kerülnek, s ennek során úgynevezett iskolaközpontok kialakítása várható.

Az ombudsmani hivatal emlékeztetett arra, hogy Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a jogszabálytervezet tavalyi véleményezése során ezzel kapcsolatban azt vetette fel: integrációs szempontokat is érvényesíteni kellene, tekintettel arra, hogy a jelenlegi közoktatási rendszerben nagy számban működnek a tanulók halmozottan hátrányos helyzete, illetve cigány származása alapján szegregált intézmények, osztályok.

 
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.