Az oktatási államtitkár szerint a diákok túlterheltsége "nem alátámasztható sztereotípia"

"Csökkentjük a tanulók, a pedagógusok terheit, megvalósul az intézmények nagyobb szabadsága, és szeretném, ha részesei lennének annak a párbeszédnek, amellyel jobb, versenyképesebb oktatást tudunk biztosítani" - mondta a Magyar Időknek adott interjúban Bódis József oktatási államtitkár, aki arra is kitért, hogy a kormány ebben a ciklusban is folytatja a megkezdett reformokat az oktatás átalakítása terén.

  • Eduline
Túry Gergely

Bódis József szavai szerint elengedhetetlen a párbeszéd az oktatás minden szereplőjével a változásokról, amelyek ebben a ciklusban következnek. Az államtitkár a lap pénteki számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: nem az a sikeres diák, aki sokat tanul, hanem az, aki hatékonyan, a tananyagot pedig elsősorban nem csökkenteni, hanem súlyozni kell, rugalmasan alkalmazhatóvá tenni az adott korcsoport, iskola, osztály és tanulócsoport igényeihez, adottságaihoz.

Az államtitkár kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, "a túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia."

Mindezek megvalósításához változatos módszerekre van szükség, a mai diákok információfeldolgozási szokásaihoz, kommunikációs igényeihez alkalmazkodó módszertanra, amely a tapasztalati, az élményközpontú, a kooperáción alapuló tanulás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésében, a tananyag és a valóság közötti szakadék csökkentésében jelöli ki a helyes irányt.

A nyelvoktatás kapcsán Bódis József hangsúlyozta: fő céljuk, hogy az általános és középiskolában zajló nyelvi képzés a módszertani megújulás révén lehetővé tegye a gyakorlati életben és a munkaerőpiacon jól használható, magabiztos idegennyelv-tudás megszerzését.

A nemzeti öntudat fejlesztéséről és a hazafias nevelésről szólva az államtitkár kijelentette: ezek során a tanulók olyan ismereteket sajátítanak el, amelyek a magyarság iránti érzelmeiket alapozzák meg, és  amelyek személyiségfejlesztő tudást is jelentenek.

Az államtitkár a fiatalkorúak drogfogyasztása kapcsán elmondta, hogy az iskoláknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a teljes körű egészségfejlesztésre, amely akkor éri el a célját, ha nem egy problémára fókuszál, hanem egy teljes programmal kelti fel az igényt a gyermekekben, fiatalokban az egészséges életmód iránt.

Arra a kérdésre, hogy a várakozásoknak megfelelő-e az új fenntartói rendszer, terveznek-e változást a Klebelsberg Központ működésében, Bódis József úgy válaszolt: az új rendszer jelenleg stabil, működőképes, kellő mértékben finanszírozott és adósságoktól mentes.

A felsőoktatásról szólva kiemelte: a gazdaság invenciózus megújulására reagálnia kell a felsőoktatásnak is. A megfelelő alapképzések után szükség lenne a rövid idejű, de a piac kihívásaira, megújulására reagáló képzésekre is.

Meglepő eredmény: a magyarok 60 százaléka szerint kezelhetetlenek a diákok

Túlterheltek a gyerekek és a tanárok, az iskola nem készít fel az életre, a mai fiatalok pedig kezelhetetlenek - ez derül ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyet a Republikon Intézet készített a 24.hu megbízásából a magyar oktatás problémáiról.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.