A hitoktatás irányelveinek kidolgozását sürgeti az európai uniós ombudsman

Nikifórosz Diamandurosz európai uniós ombudsman sürgette az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat...

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nikifórosz Diamandurosz európai uniós ombudsman sürgette az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a vallási szervezetekkel folytatott párbeszéd előmozdítása érdekében, különös tekintettel az iskolai hitoktatásra.

Nem minden országban tanítanak kizárólag egy adott vallást (például a katolikust). Ezt a gyakorlatot csak néhány államban folytatják, így például Olaszországban a hitoktatás a katolikus vallás oktatását jelenti, mint ahogy Görögországban vagy Cipruson az ortodox, Törökországban pedig a muzulmán vallás alkotja a tantárgy lényegét.

A La Stampa című olasz napilap többnyelvű vallási honlapja, a Vatican Insider idézte az európai tisztségviselőt, aki kifejtette: Európában az egyik legkényesebb, tisztázásra váró téma éppen az iskolai hitoktatás. A kontinens legtöbb államában kétségtelenül nagy hangsúlyt helyeznek erre - tette hozzá.

Tizenkét országban több vallást ismertetnek meg a diákokkal, vagyis a keresztény, a zsidó, az iszlám és a buddhista hitet egyaránt oktatják. Svédországban, Nagy-Britanniában vagy Svájc néhány kantonjában az interkonfesszionális (felekezetközi, a felekezetek egymáshoz való viszonyára vonatkozó) ismereteket is átadják a tanulóknak.

Vannak olyan sokvallású országok, ahol az egyes felekezetek jogosan várják, hogy vallásukról tanulhassanak az iskolában. Az alapvetően katolikus Németország déli részén például nem ritka, hogy az érintettek török nyelven tanulnak az iszlámról. Bulgáriában vagy Oroszországban ugyanabban az iskolában tanítják a különböző vallásokat, így az ortodoxot és az iszlámot.

Az ombudsman szerint Európában jelenleg csak három országban - Franciaországban, Szlovéniában és Magyarországon - nem része a tantervnek a hitoktatás. Néhány államban, így Lengyelországban vagy Szlovákiában, a hitoktatás az etika tantárgy alternatívájaként jelenik meg.

A vizsgált 31 európai országból 17-ben a hitoktatást állami irányítással szervezik meg, és csupán néhányban tartozik a püspökök hatáskörébe. Számos országban a hitoktatóknak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük, máshol elég, ha a pedagógus egyházi igazolást szerez. Kötelező lesz szeptembertől a hittan vagy az erkölcstan az itthoni általános iskolákban. A közoktatásban várható 2013-as változásokról itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.