A hitoktatás irányelveinek kidolgozását sürgeti az európai uniós ombudsman

Nikifórosz Diamandurosz európai uniós ombudsman sürgette az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat...

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nikifórosz Diamandurosz európai uniós ombudsman sürgette az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a vallási szervezetekkel folytatott párbeszéd előmozdítása érdekében, különös tekintettel az iskolai hitoktatásra.

Nem minden országban tanítanak kizárólag egy adott vallást (például a katolikust). Ezt a gyakorlatot csak néhány államban folytatják, így például Olaszországban a hitoktatás a katolikus vallás oktatását jelenti, mint ahogy Görögországban vagy Cipruson az ortodox, Törökországban pedig a muzulmán vallás alkotja a tantárgy lényegét.

A La Stampa című olasz napilap többnyelvű vallási honlapja, a Vatican Insider idézte az európai tisztségviselőt, aki kifejtette: Európában az egyik legkényesebb, tisztázásra váró téma éppen az iskolai hitoktatás. A kontinens legtöbb államában kétségtelenül nagy hangsúlyt helyeznek erre - tette hozzá.

Tizenkét országban több vallást ismertetnek meg a diákokkal, vagyis a keresztény, a zsidó, az iszlám és a buddhista hitet egyaránt oktatják. Svédországban, Nagy-Britanniában vagy Svájc néhány kantonjában az interkonfesszionális (felekezetközi, a felekezetek egymáshoz való viszonyára vonatkozó) ismereteket is átadják a tanulóknak.

Vannak olyan sokvallású országok, ahol az egyes felekezetek jogosan várják, hogy vallásukról tanulhassanak az iskolában. Az alapvetően katolikus Németország déli részén például nem ritka, hogy az érintettek török nyelven tanulnak az iszlámról. Bulgáriában vagy Oroszországban ugyanabban az iskolában tanítják a különböző vallásokat, így az ortodoxot és az iszlámot.

Az ombudsman szerint Európában jelenleg csak három országban - Franciaországban, Szlovéniában és Magyarországon - nem része a tantervnek a hitoktatás. Néhány államban, így Lengyelországban vagy Szlovákiában, a hitoktatás az etika tantárgy alternatívájaként jelenik meg.

A vizsgált 31 európai országból 17-ben a hitoktatást állami irányítással szervezik meg, és csupán néhányban tartozik a püspökök hatáskörébe. Számos országban a hitoktatóknak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük, máshol elég, ha a pedagógus egyházi igazolást szerez. Kötelező lesz szeptembertől a hittan vagy az erkölcstan az itthoni általános iskolákban. A közoktatásban várható 2013-as változásokról itt olvashattok.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.