Persze ezek a "titkok" a magyar szakemberek számára is ismertek.
Szövegértés terén 2009-ben még nagyjából azonos teljesítményt nyújtottak szövegértés terén a magyar és az észt diákok a PISA-teszten. Aztán tavaly már 50 pontos volta különbség a balti ország diákjainak javára - többek közt ez derül ki az észt oktatási tárca tájékoztatásából, amit a Magyar Nemzet kapott meg.
Az is kiderül a dokumentumból, hogy a magyar iskolarendszerrel ellentétben az észt nem szelektál, ott egyformán jó oktatás jut a rosszabb és a jobb körülmények között élő diákoknak. 10 hátrányos helyzetű környezetből érkező észt diák közül négy a nagyon jól teljesítők közé tartozik. Nálunk pont a fele.
Az észt iskolák és tanárok számára a kormány autonómiát biztosít, szerintük ez is hozzájárult a javításhoz. 2005 és 2012 között ráadásul a válság ellenére 30 százalékkal nőtt az egy diákra fordított oktatási költség.
Hogy ezek a sikerhez vezető lépések, nem titok, ugyanezeket javasolták nemrég az MTA által rendezett konferencia alőadói. A kulcs itt az lehet, amiről Bereczkia András tiszteletbeli konzul beszélt az MN-nek: a politikai pártok megegyeztek egy politikai minimumban, ezért hosszú távú oktatási stratégiája van az országnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
