Az államtitkár szerint még nincs döntés a gyakorlóiskolákról

Semmilyen döntés nem született és nem is fog születni a gyakorló iskolák átvételéről az egyetemek és az iskolák véleményének figyelembe vétele nélkül - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára szombaton az M1 aktuális csatornán.

  • MTI
MTI / Kovács Tamás

Palkovics László elmondta, a felsőoktatásért felelős államtitkárság áttekintette az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló iskolák működését. A vizsgálatok során elsősorban azt nézte meg a tárca, hogy a gyakorló iskola mennyire tölti be azt a funkcióját, amelyre hivatott - vagyis, hogy megfelelő létszámú pedagógus hallgató tölti-e ott a gyakorlati idejét.

Az államtitkár szerint a 70 intézményből mindössze 9 esetében tűnik úgy, hogy nincs elegendő pedagógus hallgatója az iskolának, tehát a felsőoktatási intézménynek nincs feltétlenül szüksége arra a gyakorló iskolájára. Annál is inkább, mert az érintett felsőoktatási intézmények több gyakorlóhellyel is rendelkeznek, továbbá az egyetemeknek lehetőségük van arra is, hogy szerződést kössenek egy iskolával, amely aztán szintén tud gyakorlóhelyként működni.

Ezért kérte azt az államtitkárság az érintett felsőoktatási intézményektől, hogy május 8-áig vizsgálják meg, valóban szükségük van-e az adott gyakorló iskolára. Amint ezek a vizsgálatok lezajlanak, a tárca, az egyetemek és az érintett gyakorlóhelyek közösen hoznak majd döntést arról, hogy ki legyen az adott gyakorló iskola fenntartója.

Amennyiben az a döntés születik, hogy egy intézmény kerüljön át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásába, különösebb változás nem fog történni, mivel ezek az iskolák most is állami fenntartásban vannak, hiszen az egyetemek is állami fenntartásúak.

Az iskolák tehát nem szűnnek meg, ugyanúgy, ugyanolyan formában tudnak tovább működni, ahogyan eddig is működtek. Itt inkább az a kérdés, hogy a felsőoktatási intézménynek valóban feladata-e az, hogy egy olyan gyakorló iskolát működtessen, amire egyébként nincsen szüksége - mondta Palkovics László. Az érintettek szerint túl közeli a határidő, a fenntartóváltás pedig elbocsátásokkal is járhat: a részleteket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.