Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja azt a folyamatot, hogy az alapítványi fenntartású iskoláknál az állami...
Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja azt a folyamatot, hogy az alapítványi fenntartású iskoláknál az állami támogatás az intézményi költségvetés mintegy 40-45 százalékát fedezi csak - derül ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének egy írásbeli kérdésre adott válaszából.
Az Országgyűlés honlapján kedden közzétett levélben a tárca vezetője Dúró Dóra jobbikos képviselőnek azt írta: az alapítványi fenntartású intézmények normatív alapú finanszírozása nagymértékű támogatáselvonást jelentett az elmúlt tíz évben, az állami támogatás az intézményi költségvetés mintegy 40-45 százalékát fedezte. Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja ezt a folyamatot - rögzítette a miniszter.
Balog Zoltán kiemelte: az alapítványi intézmények fenntartásához a központi költségvetés a 2013-tól várhatóan a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők – a köznevelési törvény alapján – számított létszámának bér- és járulékköltségéhez járul hozzá. Az egyéb működési költségeiket a két évtized során kialakult gyakorlat szerint a saját bevételeikből – fenntartói támogatás, tandíj, adomány – fedezik.
A miniszter kitért arra, hogy a köznevelés alapfeladatainak ellátásához szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni, és a 2013. évi büdzséről szóló törvényjavaslat melléklete tartalmazza a magánintézmények fenntartói számára előirányzott állami támogatás összegét. Jelenleg tárcaközi egyeztetések folynak az alapítványi intézmények finanszírozásának módjáról, illetve annak részletes szabályzásáról - tájékoztatott a miniszter.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
