Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja azt a folyamatot, hogy az alapítványi fenntartású iskoláknál az állami...
Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja azt a folyamatot, hogy az alapítványi fenntartású iskoláknál az állami támogatás az intézményi költségvetés mintegy 40-45 százalékát fedezi csak - derül ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének egy írásbeli kérdésre adott válaszából.
Az Országgyűlés honlapján kedden közzétett levélben a tárca vezetője Dúró Dóra jobbikos képviselőnek azt írta: az alapítványi fenntartású intézmények normatív alapú finanszírozása nagymértékű támogatáselvonást jelentett az elmúlt tíz évben, az állami támogatás az intézményi költségvetés mintegy 40-45 százalékát fedezte. Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja ezt a folyamatot - rögzítette a miniszter.
Balog Zoltán kiemelte: az alapítványi intézmények fenntartásához a központi költségvetés a 2013-tól várhatóan a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők – a köznevelési törvény alapján – számított létszámának bér- és járulékköltségéhez járul hozzá. Az egyéb működési költségeiket a két évtized során kialakult gyakorlat szerint a saját bevételeikből – fenntartói támogatás, tandíj, adomány – fedezik.
A miniszter kitért arra, hogy a köznevelés alapfeladatainak ellátásához szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni, és a 2013. évi büdzséről szóló törvényjavaslat melléklete tartalmazza a magánintézmények fenntartói számára előirányzott állami támogatás összegét. Jelenleg tárcaközi egyeztetések folynak az alapítványi intézmények finanszírozásának módjáról, illetve annak részletes szabályzásáról - tájékoztatott a miniszter.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
