Az alapítványi iskolákra is nagy változások várnak 2013-tól

Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja azt a folyamatot, hogy az alapítványi fenntartású iskoláknál az állami...

  • MTI
A Gyermekház Budapesten. Jövőre más lesz az alapítványi iskolák finanszírozása
Fazekas István

Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja azt a folyamatot, hogy az alapítványi fenntartású iskoláknál az állami támogatás az intézményi költségvetés mintegy 40-45 százalékát fedezi csak - derül ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének egy írásbeli kérdésre adott válaszából. 

Az Országgyűlés honlapján kedden közzétett levélben a tárca vezetője Dúró Dóra jobbikos képviselőnek azt írta: az alapítványi fenntartású intézmények normatív alapú finanszírozása nagymértékű támogatáselvonást jelentett az elmúlt tíz évben, az állami támogatás az intézményi költségvetés mintegy 40-45 százalékát fedezte. Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja ezt a folyamatot - rögzítette a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte: az alapítványi intézmények fenntartásához a központi költségvetés a 2013-tól várhatóan a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők – a köznevelési törvény alapján – számított létszámának bér- és járulékköltségéhez járul hozzá. Az egyéb működési költségeiket a két évtized során kialakult gyakorlat szerint a saját bevételeikből – fenntartói támogatás, tandíj, adomány – fedezik.

A miniszter kitért arra, hogy a köznevelés alapfeladatainak ellátásához szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni, és a 2013. évi büdzséről szóló törvényjavaslat melléklete tartalmazza a magánintézmények fenntartói számára előirányzott állami támogatás összegét. Jelenleg tárcaközi egyeztetések folynak az alapítványi intézmények finanszírozásának módjáról, illetve annak részletes szabályzásáról - tájékoztatott a miniszter.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.