Nagyobb figyelmet fordítanak Ausztriában a testnevelés oktatásra a jövőben, többek között emelik a minimális heti...
Nagyobb figyelmet fordítanak Ausztriában a testnevelés oktatásra a jövőben, többek között emelik a minimális heti óraszámot az iskolákban - jelentette be szerdán Claudia Schmied oktatási miniszter.
A napközi otthonos iskolákban minden nap lesz testnevelésóra, és a középiskolák minden iskolatípusára érvényes lesz az az előírás, hogy a négy évfolyamon összesen legkevesebb heti 13 órában kell testnevelésórát biztosítani. Egész napos foglalkozatást biztosító iskolákba jelenleg a 6-14 éves gyerekek egynegyede jár.
A középiskolákban eddig az iskolatípusok egy részében összesen heti tíz óra volt az alsó határ. Azt ezután is maguk dönthetik el a gimnáziumok és szakiskolák, hogy az adott kereten belül hány óra mozgást biztosítanak a diákoknak az egyes évfolyamokon.
"A sportolást elhanyagoló diákok nagyobb eséllyel néznek szembe későbbi életükben egészségi állapotból eredő hátrányokkal" - mutatott rá közleményében a minisztérium.
A napi sportolásról a csalódást okozó londoni olimpiai szereplés után bontakozott ki közéleti vita Ausztriában. Felmérések szerint egyre kevesebbet sportolnak Ausztriában az iskolás korú gyerekek. Egyes szakértők szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy Ausztria egyetlen érmet sem szerzett a tavalyi londoni nyári olimpián. Ilyenre legutóbb 1964-ben, a tokiói világjátékokon volt csak példa.
Százezren támogatták aláírásukkal sportegyesületeknek azt a kezdeményezését, amely óvodától a középiskoláig minden iskolatípusban napi rendszerességű mozgást szorgalmazott, akár rövidebb, az órák közti "átmozgató" foglalkozások formájában is.
A tárca javítani akarja a sport szakiránnyal rendelkező iskolák kihasználtságát. Jelenleg 16 ezer diák jár sport tagozatra. Nemcsak a mennyiség növelésére, de a minőség javítására is törekszik a minisztérium. A tanterveket "a kutatás legújabb állása szerint" alakítják át.
A rendelkezésre álló anyagi forrásokat egyelőre nem emelik, ehelyett a költségvetésen belüli átcsoportosítással, a sportegyesületek és az iskolák közötti fokozottabb együttműködéssel próbálkoznak. Az oktatási miniszter hozzátette: a célja az, hogy hosszabb távon évi százmillió euró ráfordítással legkevesebb heti négy tornaóra legyen minden általános és középiskolában.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
