Ausztriában is jön a mindennapos testnevelés

Nagyobb figyelmet fordítanak Ausztriában a testnevelés oktatásra a jövőben, többek között emelik a minimális heti...

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Nagyobb figyelmet fordítanak Ausztriában a testnevelés oktatásra a jövőben, többek között emelik a minimális heti óraszámot az iskolákban - jelentette be szerdán Claudia Schmied oktatási miniszter.

A napközi otthonos iskolákban minden nap lesz testnevelésóra, és a középiskolák minden iskolatípusára érvényes lesz az az előírás, hogy a négy évfolyamon összesen legkevesebb heti 13 órában kell testnevelésórát biztosítani. Egész napos foglalkozatást biztosító iskolákba jelenleg a 6-14 éves gyerekek egynegyede jár.

A középiskolákban eddig az iskolatípusok egy részében összesen heti tíz óra volt az alsó határ. Azt ezután is maguk dönthetik el a gimnáziumok és szakiskolák, hogy az adott kereten belül hány óra mozgást biztosítanak a diákoknak az egyes évfolyamokon.

"A sportolást elhanyagoló diákok nagyobb eséllyel néznek szembe későbbi életükben egészségi állapotból eredő hátrányokkal" - mutatott rá közleményében a minisztérium.

A napi sportolásról a csalódást okozó londoni olimpiai szereplés után bontakozott ki közéleti vita Ausztriában. Felmérések szerint egyre kevesebbet sportolnak Ausztriában az iskolás korú gyerekek. Egyes szakértők szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy Ausztria egyetlen érmet sem szerzett a tavalyi londoni nyári olimpián. Ilyenre legutóbb 1964-ben, a tokiói világjátékokon volt csak példa.

Százezren támogatták aláírásukkal sportegyesületeknek azt a kezdeményezését, amely óvodától a középiskoláig minden iskolatípusban napi rendszerességű mozgást szorgalmazott, akár rövidebb, az órák közti "átmozgató" foglalkozások formájában is.

A tárca javítani akarja a sport szakiránnyal rendelkező iskolák kihasználtságát. Jelenleg 16 ezer diák jár sport tagozatra. Nemcsak a mennyiség növelésére, de a minőség javítására is törekszik a minisztérium. A tanterveket "a kutatás legújabb állása szerint" alakítják át.

A rendelkezésre álló anyagi forrásokat egyelőre nem emelik, ehelyett a költségvetésen belüli átcsoportosítással, a sportegyesületek és az iskolák közötti fokozottabb együttműködéssel próbálkoznak. Az oktatási miniszter hozzátette: a célja az, hogy hosszabb távon évi százmillió euró ráfordítással legkevesebb heti négy tornaóra legyen minden általános és középiskolában.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.