Nagyobb figyelmet fordítanak Ausztriában a testnevelés oktatásra a jövőben, többek között emelik a minimális heti...
Nagyobb figyelmet fordítanak Ausztriában a testnevelés oktatásra a jövőben, többek között emelik a minimális heti óraszámot az iskolákban - jelentette be szerdán Claudia Schmied oktatási miniszter.
A napközi otthonos iskolákban minden nap lesz testnevelésóra, és a középiskolák minden iskolatípusára érvényes lesz az az előírás, hogy a négy évfolyamon összesen legkevesebb heti 13 órában kell testnevelésórát biztosítani. Egész napos foglalkozatást biztosító iskolákba jelenleg a 6-14 éves gyerekek egynegyede jár.
A középiskolákban eddig az iskolatípusok egy részében összesen heti tíz óra volt az alsó határ. Azt ezután is maguk dönthetik el a gimnáziumok és szakiskolák, hogy az adott kereten belül hány óra mozgást biztosítanak a diákoknak az egyes évfolyamokon.
"A sportolást elhanyagoló diákok nagyobb eséllyel néznek szembe későbbi életükben egészségi állapotból eredő hátrányokkal" - mutatott rá közleményében a minisztérium.
A napi sportolásról a csalódást okozó londoni olimpiai szereplés után bontakozott ki közéleti vita Ausztriában. Felmérések szerint egyre kevesebbet sportolnak Ausztriában az iskolás korú gyerekek. Egyes szakértők szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy Ausztria egyetlen érmet sem szerzett a tavalyi londoni nyári olimpián. Ilyenre legutóbb 1964-ben, a tokiói világjátékokon volt csak példa.
Százezren támogatták aláírásukkal sportegyesületeknek azt a kezdeményezését, amely óvodától a középiskoláig minden iskolatípusban napi rendszerességű mozgást szorgalmazott, akár rövidebb, az órák közti "átmozgató" foglalkozások formájában is.
A tárca javítani akarja a sport szakiránnyal rendelkező iskolák kihasználtságát. Jelenleg 16 ezer diák jár sport tagozatra. Nemcsak a mennyiség növelésére, de a minőség javítására is törekszik a minisztérium. A tanterveket "a kutatás legújabb állása szerint" alakítják át.
A rendelkezésre álló anyagi forrásokat egyelőre nem emelik, ehelyett a költségvetésen belüli átcsoportosítással, a sportegyesületek és az iskolák közötti fokozottabb együttműködéssel próbálkoznak. Az oktatási miniszter hozzátette: a célja az, hogy hosszabb távon évi százmillió euró ráfordítással legkevesebb heti négy tornaóra legyen minden általános és középiskolában.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
