Nagyobb figyelmet fordítanak Ausztriában a testnevelés oktatásra a jövőben, többek között emelik a minimális heti...
Nagyobb figyelmet fordítanak Ausztriában a testnevelés oktatásra a jövőben, többek között emelik a minimális heti óraszámot az iskolákban - jelentette be szerdán Claudia Schmied oktatási miniszter.
A napközi otthonos iskolákban minden nap lesz testnevelésóra, és a középiskolák minden iskolatípusára érvényes lesz az az előírás, hogy a négy évfolyamon összesen legkevesebb heti 13 órában kell testnevelésórát biztosítani. Egész napos foglalkozatást biztosító iskolákba jelenleg a 6-14 éves gyerekek egynegyede jár.
A középiskolákban eddig az iskolatípusok egy részében összesen heti tíz óra volt az alsó határ. Azt ezután is maguk dönthetik el a gimnáziumok és szakiskolák, hogy az adott kereten belül hány óra mozgást biztosítanak a diákoknak az egyes évfolyamokon.
"A sportolást elhanyagoló diákok nagyobb eséllyel néznek szembe későbbi életükben egészségi állapotból eredő hátrányokkal" - mutatott rá közleményében a minisztérium.
A napi sportolásról a csalódást okozó londoni olimpiai szereplés után bontakozott ki közéleti vita Ausztriában. Felmérések szerint egyre kevesebbet sportolnak Ausztriában az iskolás korú gyerekek. Egyes szakértők szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy Ausztria egyetlen érmet sem szerzett a tavalyi londoni nyári olimpián. Ilyenre legutóbb 1964-ben, a tokiói világjátékokon volt csak példa.
Százezren támogatták aláírásukkal sportegyesületeknek azt a kezdeményezését, amely óvodától a középiskoláig minden iskolatípusban napi rendszerességű mozgást szorgalmazott, akár rövidebb, az órák közti "átmozgató" foglalkozások formájában is.
A tárca javítani akarja a sport szakiránnyal rendelkező iskolák kihasználtságát. Jelenleg 16 ezer diák jár sport tagozatra. Nemcsak a mennyiség növelésére, de a minőség javítására is törekszik a minisztérium. A tanterveket "a kutatás legújabb állása szerint" alakítják át.
A rendelkezésre álló anyagi forrásokat egyelőre nem emelik, ehelyett a költségvetésen belüli átcsoportosítással, a sportegyesületek és az iskolák közötti fokozottabb együttműködéssel próbálkoznak. Az oktatási miniszter hozzátette: a célja az, hogy hosszabb távon évi százmillió euró ráfordítással legkevesebb heti négy tornaóra legyen minden általános és középiskolában.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
