Két nyolcadik kerületi állami iskola fenntartását is átvenné egy-egy egyház, ám az érintett gyermekek szüleit aggasztja, hogy egyelőre nem sok konkrét információt tudni a részletekről. A tervet még Kocsis Máté, a kerület polgármestere is ellenzi - írja a Magyar Nemzet.
Arról, hogy lesz-e fenntartóváltás, a köznevelési törvény szerint az oktatásért felelős miniszternek, vagyis Balog Zoltánnak kell határoznia legkésőbb május utolsó munkanapjáig. A döntéshez ugyanakkor az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a szülői szervezetnek, az iskolai diákönkormányzatnak, illetve az ingatlant tulajdonló önkormányzatnak is ki kell kérni a véleményét. A köznevelési törvény azt is rögzíti, hogy vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelés-oktatást folytató fenntartó számára csak akkor adható át az intézmény, amennyiben ezt a szülők több mint fele támogatja. A döntésről gyerekenként mindkét szülőnek írásban kell nyilatkoznia.
Ám egyelőre úgy tűnik, az érintett családok bizalmatlanok a tervezett fenntartóváltással kapcsolatban. Legalábbis a Vajda Péter Általános Iskolába járó gyermekek szülei részére a tegnapi napon tartott tájékoztatás igen feszült hangulatúra sikerült.
Mint kiderült, az intézmény lehetséges fenntartóváltásának hátterében az áll, hogy az egyház együttműködési megállapodást kötött közfeladat ellátásáról Balog Zoltánnal decemberben. Ennek keretében öt intézmény fenntartásának átvételét engedélyezték nekik első körben, ám azt, hogy a Vajda Péter iskolán kívül mely intézmények érintettek, nem árulták el, csak annyit, hogy fővárosi, illetve vidéki iskolák egyaránt napirenden vannak.
Egyébként az egyház a tervek szerint erősítené az intézményben a nyelvoktatást és az informatikai képzést, hosszú távon pedig gimnáziumot is kialakítanának az általános iskola mellé. Emellett elhangzott az az igen csábító érv is, hogy „remélhetőleg több pénzt kapna az iskola, mint most”.
Ugyanakkor a görög önkormányzat képviselője érdemben nem tudott válaszolni arra, hogy pontosan mekkora költségvetést biztosítanának az iskolának, ahogyan arra sem, hogy mikorra készülne el az a szerződéstervezet, amely rögzítené az átvétel részleteit. Utóbbi mielőbbi elkészülte már csak azért is fontos lenne, mert segítené a szülőket döntésük meghozatalában, amelyre legkésőbb április 19-ig sort kell keríteniük. Azt ugyanakkor az önkormányzati képviselő leszögezte, hogy senki számára sem lenne kötelező a hitoktatás, és tandíj bevezetését sem tervezik.
A fórumon jelen volt Kocsis Máté, a kerület fideszes polgármestere is, aki felszólalásában leszögezte: az önkormányzat nem fogja támogatni a fenntartóváltást. Kocsis szerint ugyanis sok a kérdés az átvétel körül, például nem világos, hogy az egyházi fenntartást elutasító szülők mely másik általános iskolába vihetnék gyermekeiket. Azt sem látta garantáltnak, hogy a kerület egyik legjobbjának számító iskola pedagógusi kara megmaradhat. Kocsis nehezményezte azt is, hogy az önkormányzatot nem kereste meg az egyház. Azt, hogy a szülőket mennyire győzték meg az új fenntartóról, jól mutatja, hogy Kocsis volt egyetlen, akinek felszólalását megtapsolták.A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
