Két nyolcadik kerületi állami iskola fenntartását is átvenné egy-egy egyház, ám az érintett gyermekek szüleit aggasztja, hogy egyelőre nem sok konkrét információt tudni a részletekről. A tervet még Kocsis Máté, a kerület polgármestere is ellenzi - írja a Magyar Nemzet.
, a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolának a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa szeretne a fenntartója lenni, míg a Deák Diák Általános Iskolát a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye venné át a Klebelsberg Központtól. Az egyházak már szándéknyilatkozatot is tettek az illetékes Belső-Pesti Tankerületi Központnál.
Arról, hogy lesz-e fenntartóváltás, a köznevelési törvény szerint az oktatásért felelős miniszternek, vagyis Balog Zoltánnak kell határoznia legkésőbb május utolsó munkanapjáig. A döntéshez ugyanakkor az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a szülői szervezetnek, az iskolai diákönkormányzatnak, illetve az ingatlant tulajdonló önkormányzatnak is ki kell kérni a véleményét. A köznevelési törvény azt is rögzíti, hogy vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelés-oktatást folytató fenntartó számára csak akkor adható át az intézmény, amennyiben ezt a szülők több mint fele támogatja. A döntésről gyerekenként mindkét szülőnek írásban kell nyilatkoznia.
Ám egyelőre úgy tűnik, az érintett családok bizalmatlanok a tervezett fenntartóváltással kapcsolatban. Legalábbis a Vajda Péter Általános Iskolába járó gyermekek szülei részére a tegnapi napon tartott tájékoztatás igen feszült hangulatúra sikerült.
Mint kiderült, az intézmény lehetséges fenntartóváltásának hátterében az áll, hogy az egyház együttműködési megállapodást kötött közfeladat ellátásáról Balog Zoltánnal decemberben. Ennek keretében öt intézmény fenntartásának átvételét engedélyezték nekik első körben, ám azt, hogy a Vajda Péter iskolán kívül mely intézmények érintettek, nem árulták el, csak annyit, hogy fővárosi, illetve vidéki iskolák egyaránt napirenden vannak.
Egyébként az egyház a tervek szerint erősítené az intézményben a nyelvoktatást és az informatikai képzést, hosszú távon pedig gimnáziumot is kialakítanának az általános iskola mellé. Emellett elhangzott az az igen csábító érv is, hogy „remélhetőleg több pénzt kapna az iskola, mint most”.
Ugyanakkor a görög önkormányzat képviselője érdemben nem tudott válaszolni arra, hogy pontosan mekkora költségvetést biztosítanának az iskolának, ahogyan arra sem, hogy mikorra készülne el az a szerződéstervezet, amely rögzítené az átvétel részleteit. Utóbbi mielőbbi elkészülte már csak azért is fontos lenne, mert segítené a szülőket döntésük meghozatalában, amelyre legkésőbb április 19-ig sort kell keríteniük. Azt ugyanakkor az önkormányzati képviselő leszögezte, hogy senki számára sem lenne kötelező a hitoktatás, és tandíj bevezetését sem tervezik.
A fórumon jelen volt Kocsis Máté, a kerület fideszes polgármestere is, aki felszólalásában leszögezte: az önkormányzat nem fogja támogatni a fenntartóváltást. Kocsis szerint ugyanis sok a kérdés az átvétel körül, például nem világos, hogy az egyházi fenntartást elutasító szülők mely másik általános iskolába vihetnék gyermekeiket. Azt sem látta garantáltnak, hogy a kerület egyik legjobbjának számító iskola pedagógusi kara megmaradhat. Kocsis nehezményezte azt is, hogy az önkormányzatot nem kereste meg az egyház. Azt, hogy a szülőket mennyire győzték meg az új fenntartóról, jól mutatja, hogy Kocsis volt egyetlen, akinek felszólalását megtapsolták.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
