Palkovics László az ATV reggeli műsorának vendége volt, beszélt államilag finanszírozott nyári táborokról, és azt is megtudhattuk, miért jelent izgalmas kihívást a tanároknak, hogy nemsokára olyan tárgyat kéne tanítaniuk, amit még ki sem dolgoztak.
„Örülök, hogy ennyire leegyszerűsítik ezt a kérdést” – mondta Palkovics arra a felvetésre, hogy mennyire lesz elviselhető a júniusi hőség a klímával nem rendelkező iskolaépületekben, ha tényleg lerövidítik a nyári szünidőt.
Szerinte Németországban sincs minden iskolában klíma, mégis jobban belenyúlik a nyárba a tanév.
Elmondta, a tanév rendjét érdemes átalakítani, mert túlterheltséget jelent, hogy a nyári vakáció miatt az évközi szünetek túl rövidek. A meleg Palkovics szerint csak akkor lesz zavaró, ha az épületben lesznek a diákok, de ez nem biztos, lehet, hogy táborban tanulnak a tanév végén. A kérdésre, hogy ki fizeti ennek a költségét, azt mondta: „ez az oktatás része lesz”, ekkor pedig elő kell teremteni rá a forrásokat.
A szakgimnáziumokban bevezetendő, nem egészen kidolgozott összevont természettudományos tantárgyról azt mondta, nem egy teljesen új tárgyat kell kitalálni, hanem a már meglévőket összegyúrni, ezt pedig megoldják a tanárok. Palkovics szerint egyenesen innovációt hoz a tantárgy kidolgozása az iskolákba, lehetőséget ad az ott tanítóknak. „Ne értékeljük le a tanárokat, bízzunk benne, hogy képesek erre” – mondta.
Az életmódpálya bevezetése az államtitkár szerint nem volt szerencsés, mert nem tette lehetővé a differenciálást. A kormány ezért tervezi, hogy differenciáltan lehessen bért növelni, tehát valaki többet kaphat, valaki kevesebbet. A PSZ emiatt akar az Alkotmánybírósághoz fordulni.
(ATV)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
