Állami táborba mehetnek a diákok, ha túl meleg lesz az iskolában?

Palkovics László az ATV reggeli műsorának vendége volt, beszélt államilag finanszírozott nyári táborokról, és azt is megtudhattuk, miért jelent izgalmas kihívást a tanároknak, hogy nemsokára olyan tárgyat kéne tanítaniuk, amit még ki sem dolgoztak.

  • Eduline
atv

„Örülök, hogy ennyire leegyszerűsítik ezt a kérdést” – mondta Palkovics arra a felvetésre, hogy mennyire lesz elviselhető a júniusi hőség a klímával nem rendelkező iskolaépületekben, ha tényleg lerövidítik a nyári szünidőt.

Szerinte Németországban sincs minden iskolában klíma, mégis jobban belenyúlik a nyárba a tanév.

Elmondta, a tanév rendjét érdemes átalakítani, mert túlterheltséget jelent, hogy a nyári vakáció miatt az évközi szünetek túl rövidek. A meleg Palkovics szerint csak akkor lesz zavaró, ha az épületben lesznek a diákok, de ez nem biztos, lehet, hogy táborban tanulnak a tanév végén. A kérdésre, hogy ki fizeti ennek a költségét, azt mondta: „ez az oktatás része lesz”, ekkor pedig elő kell teremteni rá a forrásokat.

 

Palkovics: Jobb lett volna, ha a tantárgy ki van dolgozva

A szakgimnáziumokban bevezetendő, nem egészen kidolgozott összevont természettudományos tantárgyról azt mondta, nem egy teljesen új tárgyat kell kitalálni, hanem a már meglévőket összegyúrni, ezt pedig megoldják a tanárok. Palkovics szerint egyenesen innovációt hoz a tantárgy kidolgozása az iskolákba, lehetőséget ad az ott tanítóknak. „Ne értékeljük le a tanárokat, bízzunk benne, hogy képesek erre” – mondta.

Az életmódpálya bevezetése az államtitkár szerint nem volt szerencsés, mert nem tette lehetővé a differenciálást. A kormány ezért tervezi, hogy differenciáltan lehessen bért növelni, tehát valaki többet kaphat, valaki kevesebbet. A PSZ emiatt akar az Alkotmánybírósághoz fordulni.

(ATV)

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.