Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
atv
„Örülök, hogy ennyire leegyszerűsítik ezt a kérdést” – mondta Palkovics arra a felvetésre, hogy mennyire lesz elviselhető a júniusi hőség a klímával nem rendelkező iskolaépületekben, ha tényleg lerövidítik a nyári szünidőt.
Szerinte Németországban sincs minden iskolában klíma, mégis jobban belenyúlik a nyárba a tanév.
Elmondta, a tanév rendjét érdemes átalakítani, mert túlterheltséget jelent, hogy a nyári vakáció miatt az évközi szünetek túl rövidek. A meleg Palkovics szerint csak akkor lesz zavaró, ha az épületben lesznek a diákok, de ez nem biztos, lehet, hogy táborban tanulnak a tanév végén. A kérdésre, hogy ki fizeti ennek a költségét, azt mondta: „ez az oktatás része lesz”, ekkor pedig elő kell teremteni rá a forrásokat.
A szakgimnáziumokban bevezetendő, nem egészen kidolgozott összevont természettudományos tantárgyról azt mondta, nem egy teljesen új tárgyat kell kitalálni, hanem a már meglévőket összegyúrni, ezt pedig megoldják a tanárok. Palkovics szerint egyenesen innovációt hoz a tantárgy kidolgozása az iskolákba, lehetőséget ad az ott tanítóknak. „Ne értékeljük le a tanárokat, bízzunk benne, hogy képesek erre” – mondta.
Az életmódpálya bevezetése az államtitkár szerint nem volt szerencsés, mert nem tette lehetővé a differenciálást. A kormány ezért tervezi, hogy differenciáltan lehessen bért növelni, tehát valaki többet kaphat, valaki kevesebbet. A PSZ emiatt akar az Alkotmánybírósághoz fordulni.
(ATV)
