Az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény miatt Szabó Máté, az alapvető jogok általános biztosa.
Az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény miatt Szabó Máté, az alapvető jogok általános biztosa. A Pedagógusok Szakszervezete által pénteken eljuttatott dokumentum szerint a biztos július 19-én keltezett indítványában azt írta: arra a következtetésre jutott, hogy a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel, a védendő helyzetben lévő gyermekek, tanulók jogainak védelme pedig haladéktalan ombudsmani intézkedést alapoz meg.
A biztos a jogszabály több pontjának megsemmisítését kezdeményezi, így azét a passzusét, amely előírja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább négy órában óvodai foglalkozáson vegyen részt. Kifogásolja azt is, hogy nincs semmilyen törvényi garancia arra: az állam az átvett intézményekben biztosítani fogja az eddigi szakmai és tárgyi feltételeket.
Kifogásolja azt is, hogy nincs semmilyen törvényi garancia arra: az állam az átvett intézményekben biztosítani fogja az eddigi szakmai és tárgyi feltételeket. Az ombudsman kifejtette: az átalakítás következményeit az egyházi és más nem állami köznevelési intézményekben sem lehet előre látni. A helyi önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás keretei között ugyanis - a megvalósított önkormányzati feladathoz kapcsolódóan - a nevelés és oktatás a tanulók számára a nem állami intézményekben is ingyenes. Ezt az ingyenességet elviekben a köznevelési szerződésnek biztosítania kell - folytatta -, hozzátéve: a tanév kezdetekor azonban az érintettek nem tudhatják, azt milyen konkrét tartalommal köti meg az intézmény fenntartója és az oktatásért felelős miniszter.
Szabó Máté kitért arra is, hogy a törvény számos kormány- és miniszteri rendelet megalkotását írja elő, de erre még nem került sor, miközben szeptember 1-jétől már alkalmazni kellene azokat.
Álláspontja szerint az oktatás és nevelés jogi és szervezeti rendszerének tanév közbeni átalakítása úgy hárítja át a pedagógusokra, szülőkre, és gyermekeikre "a strukturális átalakításokból eredő hátrányok viselésének kockázatát", hogy arra nem tudnak kellő időben felkészülni, és ez az alaptörvény sérelmét eredményezi.
Az ombudsman megállapította továbbá, hogy a törvény számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel, így azok értelmezése csak később, a gyakorlatban, a jogalkalmazás során alakulhat ki. A pedagógusoknak, szülőknek nincs tényleges lehetőségük arra, hogy a törvényi rendelkezések tényleges tartalmát kellő mértékben megismerhessék, és ennek alapján hozhassák meg döntéseiket. Mint írta, a törvény egyes rendelkezéseinek 2012. szeptember 1-jei és 2013. január 1-jei hatálybalépése nem biztosít kellő időt a jogalkalmazásra való felkészülésre, ami sérti az alaptörvényt.
Szabó Máté úgy fogalmazott: álláspontja szerint a gyermekek védelemhez, művelődéshez és oktatáshoz való joga, valamint a szülőnek a gyermeke nevelése megválasztásához fűződő joga és a jogbiztonság védelme érdekében szükséges, hogy indítványa elbírálásáig az Alkotmánybíróság a szeptember 1-jétől hatályos törvényi rendelkezéseket felfüggessze.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
