Az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény miatt Szabó Máté, az alapvető jogok általános biztosa.
Az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény miatt Szabó Máté, az alapvető jogok általános biztosa. A Pedagógusok Szakszervezete által pénteken eljuttatott dokumentum szerint a biztos július 19-én keltezett indítványában azt írta: arra a következtetésre jutott, hogy a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel, a védendő helyzetben lévő gyermekek, tanulók jogainak védelme pedig haladéktalan ombudsmani intézkedést alapoz meg.
A biztos a jogszabály több pontjának megsemmisítését kezdeményezi, így azét a passzusét, amely előírja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább négy órában óvodai foglalkozáson vegyen részt. Kifogásolja azt is, hogy nincs semmilyen törvényi garancia arra: az állam az átvett intézményekben biztosítani fogja az eddigi szakmai és tárgyi feltételeket.
Kifogásolja azt is, hogy nincs semmilyen törvényi garancia arra: az állam az átvett intézményekben biztosítani fogja az eddigi szakmai és tárgyi feltételeket. Az ombudsman kifejtette: az átalakítás következményeit az egyházi és más nem állami köznevelési intézményekben sem lehet előre látni. A helyi önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás keretei között ugyanis - a megvalósított önkormányzati feladathoz kapcsolódóan - a nevelés és oktatás a tanulók számára a nem állami intézményekben is ingyenes. Ezt az ingyenességet elviekben a köznevelési szerződésnek biztosítania kell - folytatta -, hozzátéve: a tanév kezdetekor azonban az érintettek nem tudhatják, azt milyen konkrét tartalommal köti meg az intézmény fenntartója és az oktatásért felelős miniszter.
Szabó Máté kitért arra is, hogy a törvény számos kormány- és miniszteri rendelet megalkotását írja elő, de erre még nem került sor, miközben szeptember 1-jétől már alkalmazni kellene azokat.
Álláspontja szerint az oktatás és nevelés jogi és szervezeti rendszerének tanév közbeni átalakítása úgy hárítja át a pedagógusokra, szülőkre, és gyermekeikre "a strukturális átalakításokból eredő hátrányok viselésének kockázatát", hogy arra nem tudnak kellő időben felkészülni, és ez az alaptörvény sérelmét eredményezi.
Az ombudsman megállapította továbbá, hogy a törvény számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel, így azok értelmezése csak később, a gyakorlatban, a jogalkalmazás során alakulhat ki. A pedagógusoknak, szülőknek nincs tényleges lehetőségük arra, hogy a törvényi rendelkezések tényleges tartalmát kellő mértékben megismerhessék, és ennek alapján hozhassák meg döntéseiket. Mint írta, a törvény egyes rendelkezéseinek 2012. szeptember 1-jei és 2013. január 1-jei hatálybalépése nem biztosít kellő időt a jogalkalmazásra való felkészülésre, ami sérti az alaptörvényt.
Szabó Máté úgy fogalmazott: álláspontja szerint a gyermekek védelemhez, művelődéshez és oktatáshoz való joga, valamint a szülőnek a gyermeke nevelése megválasztásához fűződő joga és a jogbiztonság védelme érdekében szükséges, hogy indítványa elbírálásáig az Alkotmánybíróság a szeptember 1-jétől hatályos törvényi rendelkezéseket felfüggessze.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
