Súlyos csalásokra bukkantak magániskoláknál

Több magániskolában súlyos szabálytalanságok miatt vizsgálódnak az állami szervek - írja csütörtöki számában a Magyar Idők, amely szerint fiktív tanulókra, szabálytalan nyilvántartásokra, engedély nélküli képzésekre derült fény.

  • MTI
Shutterstock

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint a leggyakoribb hibák közé tartozik, hogy az intézmények olyan oktatást végeznek, amely nem szerepel a működési engedélyükben. Előfordult az is, hogy romániai helyszínen végzett tevékenységért akart állami támogatást felvenni a fenntartó, illetve olyan diákok után igényeltek pénzt a Magyar Államkincstártól, akik nem is az adott iskolákba jártak.

A tárca tapasztalatai szerint a pénzügyi és tanügyi nyilvántartások vezetésével is voltak problémák. Ha ezeket a szabályokat nem tartják be az intézmények, vissza kell fizetniük a támogatást - írják.

A Magyar Államkincstár 2012 óta több mint 2,182 milliárd forint visszautalására kötelezte az alapítványi fenntartású iskolákat, és csak 2012-ben közel egymilliárd forint költségvetési támogatást kellett 95 alapítványnak visszaadnia. Tavalyelőtt és az idén két-két, 2014-ben négy büntetőfeljelentést tettek.

A Magyar Idők négy újabb fenntartót nevesít cikkében, mint amelyek ügyében információi szerint a korábban nyilvánosságra került eseteken túl költségvetési csalás miatt vizsgálódik az adóhatóság.

Megemlítik: az Oktatási Hivataltól kapott tájékoztatás szerint magánóvodákba és -iskolákba több mint 98 ezer gyermek és diák jár, közülük mintegy 35 ezren alapítványi fenntartásúba. Magyarországon az állam és az önkormányzatok mellett többek között egyházak, alapítványok, egyesületek, vállalkozások, nemzetiségi önkormányzatok vagy felsőoktatási intézmények is működtethetnek óvodát vagy iskolát.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.