Furcsa fejleményekről számolt be a mai Magyar Nemzet azokkal az alapítványi iskolákkal kapcsolatban, melyekről nemrég írta meg a lap, hogy a gyanú szerint trükközhettek az állami támogatásokkal. Állítólag januárban még mindent rendben talált a kincstár az egyik iskolánál, két hónappal később mégis feljelentést tettek.
A hét elején a Magyar Nemzet adóhatósági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy három oktatással foglalkozó alapítvány ellen indult eljárás, mivel a gyanú szerint többek közt azzal trükközhettek, hogy több tanulót jelentettek be, mint ahány ténylegesen járt hozzájuk, így véve fel utánuk összesen 3,5 milliárd állami támogatást.
Most kiderült, hogy az egyik érintett iskolánál év elején még mindent rendben talált a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága. Az „Út a Harmadik Évezredbe" Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium nappali tagozatos 400 tanulója még igazoltan és azonosítottan megvolt – írja a lap -, később mégis ez alapján tették meg a feljelentést, miszerint csak papíron van ennyi tanulója az intézménynek.
Ezt a kincstár a helyszínen ellenőrizte, ahol az iskola Ajtósi Dürer fasori székhelyén 204 fő, az iskola telephelyén 148 fő tanulót regisztráltak, 48 fő pedig igazoltan hiányzott; a 400 nappali tagozatos tanulót kvázi „igazoltatták", az okmányaik alapján pedig azonosították az iskola nyilvántartásában.
Két hónappal később a kincstár mégis ez alapján fordult a NAV-hoz, a feljelentés indoka pedig az volt, hogy a 400 nappalis és 400 estis tanuló után 361 milliós támogatást kapott az iskolát fenntartó alapítvány (Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány), ám ahogy írták: „a tényleges tanulók létszáma elenyésző volt”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
