Meglettek az eltűnt diákok? Egyre érdekesebb az alapítványi iskolák ügye

Furcsa fejleményekről számolt be a mai Magyar Nemzet azokkal az alapítványi iskolákkal kapcsolatban, melyekről nemrég írta meg a lap, hogy a gyanú szerint trükközhettek az állami támogatásokkal. Állítólag januárban még mindent rendben talált a kincstár az egyik iskolánál, két hónappal később mégis feljelentést tettek.

  • Eduline

A hét elején a Magyar Nemzet adóhatósági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy három oktatással foglalkozó alapítvány ellen indult eljárás, mivel a gyanú szerint többek közt azzal trükközhettek, hogy több tanulót jelentettek be, mint ahány ténylegesen járt hozzájuk, így véve fel utánuk összesen 3,5 milliárd állami támogatást.

Shutterstock

Most kiderült, hogy az egyik érintett iskolánál év elején még mindent rendben talált a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága. Az „Út a Harmadik Évezredbe" Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium nappali tagozatos 400 tanulója még igazoltan és azonosítottan megvolt – írja a lap -, később mégis ez alapján tették meg a feljelentést, miszerint csak papíron van ennyi tanulója az intézménynek.

Ezt a kincstár a helyszínen ellenőrizte, ahol az iskola Ajtósi Dürer fasori székhelyén 204 fő, az iskola telephelyén 148 fő tanulót regisztráltak, 48 fő pedig igazoltan hiányzott; a 400 nappali tagozatos tanulót kvázi „igazoltatták", az okmányaik alapján pedig azonosították az iskola nyilvántartásában.

Két hónappal később a kincstár mégis ez alapján fordult a NAV-hoz, a feljelentés indoka pedig az volt, hogy a 400 nappalis és 400 estis tanuló után 361 milliós támogatást kapott az iskolát fenntartó alapítvány (Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány), ám ahogy írták: „a tényleges tanulók létszáma elenyésző volt”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.