Meglettek az eltűnt diákok? Egyre érdekesebb az alapítványi iskolák ügye

Furcsa fejleményekről számolt be a mai Magyar Nemzet azokkal az alapítványi iskolákkal kapcsolatban, melyekről nemrég írta meg a lap, hogy a gyanú szerint trükközhettek az állami támogatásokkal. Állítólag januárban még mindent rendben talált a kincstár az egyik iskolánál, két hónappal később mégis feljelentést tettek.

  • Eduline

A hét elején a Magyar Nemzet adóhatósági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy három oktatással foglalkozó alapítvány ellen indult eljárás, mivel a gyanú szerint többek közt azzal trükközhettek, hogy több tanulót jelentettek be, mint ahány ténylegesen járt hozzájuk, így véve fel utánuk összesen 3,5 milliárd állami támogatást.

Shutterstock

Most kiderült, hogy az egyik érintett iskolánál év elején még mindent rendben talált a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága. Az „Út a Harmadik Évezredbe" Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium nappali tagozatos 400 tanulója még igazoltan és azonosítottan megvolt – írja a lap -, később mégis ez alapján tették meg a feljelentést, miszerint csak papíron van ennyi tanulója az intézménynek.

Ezt a kincstár a helyszínen ellenőrizte, ahol az iskola Ajtósi Dürer fasori székhelyén 204 fő, az iskola telephelyén 148 fő tanulót regisztráltak, 48 fő pedig igazoltan hiányzott; a 400 nappali tagozatos tanulót kvázi „igazoltatták", az okmányaik alapján pedig azonosították az iskola nyilvántartásában.

Két hónappal később a kincstár mégis ez alapján fordult a NAV-hoz, a feljelentés indoka pedig az volt, hogy a 400 nappalis és 400 estis tanuló után 361 milliós támogatást kapott az iskolát fenntartó alapítvány (Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány), ám ahogy írták: „a tényleges tanulók létszáma elenyésző volt”.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.