Furcsa fejleményekről számolt be a mai Magyar Nemzet azokkal az alapítványi iskolákkal kapcsolatban, melyekről nemrég írta meg a lap, hogy a gyanú szerint trükközhettek az állami támogatásokkal. Állítólag januárban még mindent rendben talált a kincstár az egyik iskolánál, két hónappal később mégis feljelentést tettek.
A hét elején a Magyar Nemzet adóhatósági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy három oktatással foglalkozó alapítvány ellen indult eljárás, mivel a gyanú szerint többek közt azzal trükközhettek, hogy több tanulót jelentettek be, mint ahány ténylegesen járt hozzájuk, így véve fel utánuk összesen 3,5 milliárd állami támogatást.
Most kiderült, hogy az egyik érintett iskolánál év elején még mindent rendben talált a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága. Az „Út a Harmadik Évezredbe" Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium nappali tagozatos 400 tanulója még igazoltan és azonosítottan megvolt – írja a lap -, később mégis ez alapján tették meg a feljelentést, miszerint csak papíron van ennyi tanulója az intézménynek.
Ezt a kincstár a helyszínen ellenőrizte, ahol az iskola Ajtósi Dürer fasori székhelyén 204 fő, az iskola telephelyén 148 fő tanulót regisztráltak, 48 fő pedig igazoltan hiányzott; a 400 nappali tagozatos tanulót kvázi „igazoltatták", az okmányaik alapján pedig azonosították az iskola nyilvántartásában.
Két hónappal később a kincstár mégis ez alapján fordult a NAV-hoz, a feljelentés indoka pedig az volt, hogy a 400 nappalis és 400 estis tanuló után 361 milliós támogatást kapott az iskolát fenntartó alapítvány (Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány), ám ahogy írták: „a tényleges tanulók létszáma elenyésző volt”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
