Akkor is nehezen újulnak meg a hazai iskolák, ha az unió fizeti a számlát?

Erre példa az, ami most Szegeden zajlik 11 iskola felújításával kapcsolatban. Az önkormányzat és a tervezőcég vitája miatt kérdés, mi lesz a projekttel, amire több milliárd forintot ad az EU.

  • Eduline
Google Street View

Szegeden kétmilliárd forintos uniós pályázati pénzből szeretnének felújítani 11 általános iskolát, ám eddig nem áll túl jól a projekt a kivitelező és az önkormányzat vitája miatt - írja a Délmagyar.

A kivitelezést a közbeszerzési pályázaton egy budapesti iroda nyerte el, akik később többletmegoldásokat javasoltak a felújításokhoz, ám ezeket a város már nem akarja kifizetni. Egy példa: a kivitelező szigetelt ablakokat tervezett, ám ezek rosszul szellőznek, ezért betervezték a szellőzők beszerelését is.

Csakhogy az önkormányzat szerint a többletmegrendelések sértenék a közbeszerzési jogszabályokat, illetve nem felelnek meg az iskolafejlesztési pályázat követelményeinek.

A tervezők szerint azonban az önkormányzat azért utasítja vissza a többletköltséget jelentő fejlesztéseket, mert arra már nem kérhetnének uniós forrásokat, hanem önkormányzati pénzből kéne állni a munkát.

A következő lépés, hogy a tervek birtokában kiírják a pályázatot a kivitelezésre, azonban az önkormányzat csak a tervek egy részét hajlandó kifizetni, a többit nem. Amit viszont nem fizet ki, azt fel sem használhatja. Az önkormányzat szerint a tervező maga mondta fel a szerződést.

Borítóképen a Rókusi, az egyik felújításra váró suli.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.