Erre példa az, ami most Szegeden zajlik 11 iskola felújításával kapcsolatban. Az önkormányzat és a tervezőcég vitája miatt kérdés, mi lesz a projekttel, amire több milliárd forintot ad az EU.
Szegeden kétmilliárd forintos uniós pályázati pénzből szeretnének felújítani 11 általános iskolát, ám eddig nem áll túl jól a projekt a kivitelező és az önkormányzat vitája miatt - írja a Délmagyar.
A kivitelezést a közbeszerzési pályázaton egy budapesti iroda nyerte el, akik később többletmegoldásokat javasoltak a felújításokhoz, ám ezeket a város már nem akarja kifizetni. Egy példa: a kivitelező szigetelt ablakokat tervezett, ám ezek rosszul szellőznek, ezért betervezték a szellőzők beszerelését is.
Csakhogy az önkormányzat szerint a többletmegrendelések sértenék a közbeszerzési jogszabályokat, illetve nem felelnek meg az iskolafejlesztési pályázat követelményeinek.
A tervezők szerint azonban az önkormányzat azért utasítja vissza a többletköltséget jelentő fejlesztéseket, mert arra már nem kérhetnének uniós forrásokat, hanem önkormányzati pénzből kéne állni a munkát.
A következő lépés, hogy a tervek birtokában kiírják a pályázatot a kivitelezésre, azonban az önkormányzat csak a tervek egy részét hajlandó kifizetni, a többit nem. Amit viszont nem fizet ki, azt fel sem használhatja. Az önkormányzat szerint a tervező maga mondta fel a szerződést.
Borítóképen a Rókusi, az egyik felújításra váró suli.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
