Erre példa az, ami most Szegeden zajlik 11 iskola felújításával kapcsolatban. Az önkormányzat és a tervezőcég vitája miatt kérdés, mi lesz a projekttel, amire több milliárd forintot ad az EU.
Szegeden kétmilliárd forintos uniós pályázati pénzből szeretnének felújítani 11 általános iskolát, ám eddig nem áll túl jól a projekt a kivitelező és az önkormányzat vitája miatt - írja a Délmagyar.
A kivitelezést a közbeszerzési pályázaton egy budapesti iroda nyerte el, akik később többletmegoldásokat javasoltak a felújításokhoz, ám ezeket a város már nem akarja kifizetni. Egy példa: a kivitelező szigetelt ablakokat tervezett, ám ezek rosszul szellőznek, ezért betervezték a szellőzők beszerelését is.
Csakhogy az önkormányzat szerint a többletmegrendelések sértenék a közbeszerzési jogszabályokat, illetve nem felelnek meg az iskolafejlesztési pályázat követelményeinek.
A tervezők szerint azonban az önkormányzat azért utasítja vissza a többletköltséget jelentő fejlesztéseket, mert arra már nem kérhetnének uniós forrásokat, hanem önkormányzati pénzből kéne állni a munkát.
A következő lépés, hogy a tervek birtokában kiírják a pályázatot a kivitelezésre, azonban az önkormányzat csak a tervek egy részét hajlandó kifizetni, a többit nem. Amit viszont nem fizet ki, azt fel sem használhatja. Az önkormányzat szerint a tervező maga mondta fel a szerződést.
Borítóképen a Rókusi, az egyik felújításra váró suli.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
